Meg kell akadályozni az eszkalációt – nemzetközi reakciók az iszfaháni támadásra
A G7-es külügyminiszterek Olaszországban találkoznak, de Hollandia és Kína is deeszkalációra szólította fel a feleket.
A G7-es külügyminiszterek Olaszországban találkoznak, de Hollandia és Kína is deeszkalációra szólította fel a feleket.
Iránnak meg kellett mutatnia, hogy egy háborúban nem számíthat Oroszország segítségére, ahogy Izrael sem az öbölbeli arab államokra – mondja N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
A Brent olaj ára majdnem 4,5 százalékkal emelkedett, de aztán visszacsökkent, amikor Irán közölte, hogy a légvédelme megsemmisítette a drónokat.
Iráni tisztségviselők szerint az országon belülről irányíthatták a lelőtt drónokat.
Péntek hajnalban robbanásokat észleltek Iszfahán környékén. Irán szerint a légvédelem lőtt le néhány drónt, kár nem történt. Izrael hivatalosan nem kommentálta az eseményeket, de izraeli és amerikai tisztségviselők is izraeli támadásról beszéltek.
Három elkövetőt keresnek a hatóságok.
A háborús kabinet megosztott a kérdésben, és az eltérő álláspontok sokkal inkább az egyes tagok szakmai háttere, és nem a politikai hovatartozása mentén alakultak ki.
Nyílt háborúvá fajulhat az Izrael és Irán közötti bosszúhadjárat, lángba borítva a térséget. De ha mérsékletet tanúsítanak is a felek, eddig tiszteletben tartott határokat léptek át, ami borítékolja az újabb veszélyes lépéseket a jövőben.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a közel-keleti térség szakértője szerint Izrael Iránnal való konfrontációja aláássa a zsidó állam Amerikával való kapcsolatát.
A perzsa állam látványos erőfitogtatása egyelőre nem robbantott ki újabb nyílt háborút a Közel-Keleten, és az olaj, illetve az üzemanyagok árát se lőtte a sztratoszférába. De miért nem? És mi történne, ha valóban eldurvulna a helyzet?
Látva Benjamin Netanjahu gázai válaszcsapását október 7. után, mire számíthat most Irán és a világ? Bár a felállás ijesztően fest, aggodalomra – legalábbis a kiterjedt háborútól – egyelőre semmi ok. Közéleti podcastunkban megvizsgáltuk, milyen forgatókönyvek vannak az asztalon a Közel-Keleten Irán szombat éjjeli offenzívája után.
Izrael azzal védekezik, hogy nem az eltalált épületet célozták meg április elsején.
A hírek szerint a Föld és az űr határát jelző Kármán-vonalon túl ártalmatlanított egy iráni rakétát Izrael. Bár ez a mód főleg a nukleáris fegyverek ellen hasznos, a jelek szerint a ballisztikus rakéták ellen is bevetették az izraeli védelmi erők.
Raiszi elnök szerint önvédelemből cselekedtek.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi „abszolút visszafogottságra” szólította fel az érintetteket.
Ez alapvetően intenzívebb titkosszolgálati információcserét, szigorúbb védelmet jelent a kiemelt létesítményeknek és állami vezetőknek, illetve megerősített rendőri jelenlétet a közterületeken.
Az amerikai tisztségviselők állítása szerint Teherán a támadással jelentős károkat akart okozni.
Az Egyesült Államok nem törekszik az ellenségeskedés eszkalálására Iránnal, de továbbra is megvédi Izraelt – közölte az amerikai külügyminiszter.
Izrael határa nagyjából 1000 km-re található Irántól, így Teheránnak nagy hatótávú rakétákkal és drónokkal kell támadnia. A szombaton indított eszközök többségét a légvédelemnek sikerült idejében leszednie. Pedig nem kispályás eszközökről van szó.
A BBC birtokába került felvételek szerint egy helikopterről ereszkedtek rá a hajó fedélzetére.