Mivel gyilkosságokról szóló feljegyzések csak az újabb korokból maradtak, egy nemzetközi kutatócsoport a múlt néma tanúihoz fordult, hogy feltárja az urbanizáció kezdetének egyik sötét oldalát.
Mahsa Aminit azért tartóztatták le, mert nem megfelelően viselte a fátylát.
A Hamász október 7-i támadása a csúcspont volt, nem valaminek a kezdete – mondta a hvg360-nak Novák Attila történész, Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Goldziher Intézet tudományos főmunkatársa. Beszélt arról is, miért nem indult még meg az izraeli szárazföldi akció, és milyen egyezkedések lehetnek a háttérben. Novák Attila 2012 és 2016 között kulturális attasé volt Izraelben, élénk kapcsolata van az országgal, és a konfliktus kitörése előtt pár órával érkezett vissza Budapestre.
Hogyan lehet leszámolni egy terrorszervezettel, amely alagútrendszerekben, civilek és túszok mögött bujkál? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk az elmúlt napok eseményeit az izraeli-palesztin háborúban, megnéztük, hogyan sodródott humanitárius krízisbe a Gázai övezet és miért nehéz ezt feloldani, utánajártunk, hogyan szólhat közbe Irán, és mi a szerepe a közösségi médiának a háborúban.
Izrael elhúzódó háborúra készül a Gázai övezetben a Hamász felszámolására, de még nem látni, milyen rendezést képzel el célja elérése után. Az USA és Európa a civil lakosság megkímélésére int.
Az iráni külügyminiszter szerint a néhány órán belül várható akció célja, hogy megtorolja a cionista rezsim háborús bűneit.
A világsajtó fókuszában a lengyelországi választás áll. Az AP szerint a Jog és Igazságosság úgy nyert, hogy veszített. A lengyel ellenzék győzelme fordulatot jelentene az európai populista hullám számára is, írja a Bloomberg. A Die Zeit felteszi a kérdést: Donald Tusk jobbközép néppárti modellje mennyire felel meg a kor követelményének? A Politico szerint 8 évnyi feszültség és társadalmi viszály felemésztette a Jog és Igazságosság támogatását. Robbanásveszélyes helyzet állt elő a Közel-Keleten az izraeli háborúval, írja a Financial Times, míg a Wall Street Journal szerint Irán is célpont lehet, ha besegít az izraeli konfliktus elmélyülésébe. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az iráni diplomácia vezetője Katarban találkozott a Hamász vezérével, akivel az együttműködés folytatásában állapodtak meg.
A hírhedt teheráni börtönben sem hagyja magát Nargesz Mohammadi, az idei Nobel-békedíj kitüntetettje, aki jogvédelmi foglalkozásokat tart és társnőivel zenél a rács mögött.
A portugál sztárt házasságtöréssel vádolják, miután megölelt és megpuszilt egy iráni festőnőt.
Hosszein Amir-Abdollahian szerint Amerika nevetségessé teszi magát azzal, hogy önmérsékletre szóltja fel a feleket, miközben fegyvereket és bombákat küld.
Feltehetően Irán biztosított technikai szakértelmet a Hamász számára, hogy képes legyen saját rakétákat fejleszteni.
Mi a Hamász, ki a vezetője, ki finanszírozza, mi köze a Hezbollahhoz, a Palesztin Iszlamista Dzsihádhoz, hol van a Gázai övezet, mit jelent a „két állami megoldás”, mi az a Vaskupola, és mik azok a kibucok, amelyekbe betörtek a Hamász fegyveresei? Körbejártuk az izraeli-palesztin háború kapcsán legtöbbször említett fogalmakat, hogy kevesebb legyen a fekete lyuk a hírek olvasása közben.
A bizonyítékok közvetettek, de azért léteznek: Vlagyimir Putyinnak hasznára vált, hogy a Hamászt a terrorra ösztökélte, mert így Amerika nem tud annyira Ukrajnával foglalkozni, írja a The Hill portálon Jonathan Sweet, aki 30 évig dolgozott az USA titkosszolgálatánál és ezredesként ment nyugdíjba, illetve Mark Toth közgazdász, a híroldal szemleírója.
Ali Baraka arról beszélt, a Hamász nincs egyedül, és felkészült a hosszan tartó konfliktusra.
Benjamin Netanjahu állítólag napokkal ezelőtt közölte Joe Bidennel, hogy „be kell mennünk" Gázába, de elemzők szerint az izraeli hadsereg egyrészt nincs még felkészülve egy nagyszabású invázióra, másrészt súlyos emberveszteséget szenvedne el. Azt is csak találgatják, hogy a bevonulás esetén mi lesz a Gázában lakókkal, hova tudna menni több mint 2 millió ember.
Az olajárakat hosszabb távon az fogja meghatározni, hogy a konfliktus átterjed-e a közel-keleti régió más részére is. Az olajkereskedők ezért főként Iránra figyelnek, amely Washington hallgatólagos áldásával jelentősen növelte olajexportját. Így már az is beláthatatlan következményekkel járhat, ha kiderülne, Teherán közvetlenül támogatta a Hamász akcióját. Elmondjuk pontosan, miért.
Irán állhat a Hamász Izrael elleni háborúja mögött, amely a libanoni Hezbollah belépésével akár többfrontos küzdelemmé is fajulhat – értékeli az október 7-ei átfogó terrortámadás következményeit Sarah Masha Fainberg, a Tel-avivi Egyetem professzora.
A Hamász izraeli rajtaütése megsemmisítő következményekkel jár Joe Biden közel-keleti politikájára, de az ügyben vélhetően bűnrészes Irán alighanem így is kalkulált, írja Walter Russel Mead akadémikus, a New York-i Bard College professzora.
Az izraeli vezetés egyelőre óvatos, nem mutogat Iránra a Hamász akciójával kapcsolatban, de Teheránnak érdekében állhatott segíteni a terrorszervezetet a támadás megtervezésén túl akár a végrehajtásban is. Az iráni vezetésnek több szempontból is jól jöhet az, ami egy ilyen támadással együtt jár. De rizikói is vannak, hosszabb távon pedig lehet, hogy éppen az iráni célok elérését nehezíti meg.
