Irán gyakorlatilag kitiltotta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyelőinek harmadát
Teherán ugyanakkor továbbra is tagadja, hogy nukleáris fegyver gyártását tervezné.
Teherán ugyanakkor továbbra is tagadja, hogy nukleáris fegyver gyártását tervezné.
Többek között adathalász támadásokat hajtottak végre az iráni Forradalmi Gárdához köthető Imprial Kitten hackerei, hogy érzékeny információkhoz jussanak. A Hamász terrorszervezet októberi támadása után az elsődleges célponttá az izraeli technológiai cégek váltak.
Irán mestertervéről, a Hezbollah és a Hamász szerepéről beszélt magyar újságíróknak, köztük a HVG munkatársának a nyugat-galileai ALMA Kutató és Oktatási központ alapító-elnöke, Sarit Zehavi. A nyugalmazott alezredes 14 évi katonai szolgálat után, egy évtizede hozta létre a magánadományokból működő intézményt, amely Izrael biztonsági kihívásaival foglalkozik az északi határnál.
Irán az utóbbi időben gyakorlatilag kitiltotta a szervezet egyes megfigyelőit az országból.
Rendkívüli csúcstalálkozót tartott az Arab Liga és az Iszlám Együttműködés Szervezete, ahol Izrael háborúját a Hamász október eleji terrortámadása nyomán egyebek mellett barbár ostromnak, kollektív büntetésnek nevezték a résztvevők.
Nagy a tétje a jövő heti amerikai-kínai találkozónak. Az Egyesült Államok hibát követ el azzal, hogy duzzasztja az iráni olajbevételeket. A lengyelországi hatalomváltás kényes terep. Mi legyen az ukrajnai választásokkal? Van-e terve Netanjahunak a gázai helyzet rendezésére? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Gyűlöletet szított a zsidókkal és a bevándorlókkal szemben is a kiújult közel-keleti konfliktus a nyugati társadalmakban. A nagyhatalmi helyezkedések ideológiai és geopolitikai szekértáborokat zavartak össze, a káosz a szélsőséges erőknek kedvezhet.
Teherán próbálja leválasztani Izraelről az arab államokat, ám mindezidáig nem sikerült neki – állapítja meg a Wall Street Journalben megjelent szokásos elemző cikkében a Hudson Intézet vezető kutatója, a New York-i Bard College professzora.
Azzal, hogy Izrael kiterjesztette a szárazföldi műveletét Gázában, miközben az Egyesült Államok megpróbálta – csak részleges sikerrel – "visszafogni", nemcsak Iránt és a hozzá kötődő militáns szervezeteket tolhatja agresszívabb fellépés felé, de Ciszjordániában is felerősítheti az erőszakot. Még ha sem Teherán, sem Washington nem vágyik regionális háborúra, az eszkaláció kockázata az elmúlt napokban nőtt – állítja elemzésében a Stratfor.
Ami október 7-én lejátszódott, azt nem lehet összevetni a holokauszttal – mondja – hiszen utóbbi ezerszer súlyosabb volt. De azért vannak hasonlóságok a tragédiákban, mondja Jichák Hercog a konzervatív Die Weltnek adott interjúban.
Armita Geravand a hivatalos verzió szerint azért ájult el, mert lement a vérnyomása.
Izrael elítélte a támadást.
A szárazföldi akciót azért halogathatja Izrael, mert tisztában van vele, hogy a nemzetközi megítélése óhatatlanul romlana a civil áldozatok miatt – erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem rektor emeritusa. Az elmúlt 15 évben Izraelt sokszor bírálták az aránytalannak tartott válaszcsapások miatt, de ennek megítélése szubjektív.
A támadást az elnök, Joe Biden rendelte el, de az amerikai nyilatkozat szerint ennek semmi köze az izraeli–palesztin háborúhoz.
A rakétákból legalább 550 a Gázai övezeten belül csapódott be.
Hoszein Amirabdollahián szerint „népirtás" folyik a Gázai övezetben, amit az Egyesült Államok „irányít".
A kiképzések helyszínén vezető palesztin tisztviselők mellett megjelent Eszmail Kaáni dandártábornok, a Kudsz, azaz az Iráni Forradalmi Gárda különleges erőinek parancsnoka is.
A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint Orbán immár arra összpontosít, hogy a lehető legjobb eredményt érje el a jövő nyár elején az európai választásokon. Hagyja az EU, hogy Orbán megzsarolja? – kérdi az Augsburger Allgemeine kommentárja. A Foreign Policy és az Euractiv a lengyel választások utáni helyzetet elemzi. Nem lehet visszatérni a populista időszak előtti Lengyelországhoz, írja előbbi. A Daily Telegraph arra figyelmeztet, hogy Amerika közvetlenül a háború szélén áll a Közel-Keleten és Ázsiában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az izraeli és az orosz-ukrán háború is egy olyan időszakban történik, amikor a világ egyik fele abban érdekelt, hogy az Egyesült Államok évtizedes dominanciája véget érjen és egy új rend alakuljon ki. Ahogy Oroszország 2022-ben elérkezettnek látta az időt Ukrajna lerohanására, úgy Irán is bátrabban tesz lépéseket Izraellel szemben, és a világ más pontjain is háborúk törhetnek ki. Az újonnan formálódó világrend egyelőre nagyobb veszélyeket rejt magában, mint a régi.
Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter figyelmeztette vasárnap az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy "ellenőrizhetetlenné" válhat a helyzet a Közel-Keleten, ha a két ország "nem vet azonnal véget a Gázában elkövetett emberiesség elleni bűntetteknek és népirtásnak".