Irán állatokat küldött Föld körüli pályára egy űrkapszulában
Azt nem tudni, milyen állatokat.
A strasbourgi bíróság mondta ki, hogy jogellenes, embertelen és megalázó volt a magyar hatóságok gyakorlata.
A Die Presse szerint Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál. A Times és a Washington Post a gázai konfliktus jelenlegi állását értékeli. A Guardian szemleírója az Ázsiában gyorsuló atomfegyverkezési versenyt elemzi. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Teherán ugyanakkor továbbra is tagadja, hogy nukleáris fegyver gyártását tervezné.
Többek között adathalász támadásokat hajtottak végre az iráni Forradalmi Gárdához köthető Imprial Kitten hackerei, hogy érzékeny információkhoz jussanak. A Hamász terrorszervezet októberi támadása után az elsődleges célponttá az izraeli technológiai cégek váltak.
Irán mestertervéről, a Hezbollah és a Hamász szerepéről beszélt magyar újságíróknak, köztük a HVG munkatársának a nyugat-galileai ALMA Kutató és Oktatási központ alapító-elnöke, Sarit Zehavi. A nyugalmazott alezredes 14 évi katonai szolgálat után, egy évtizede hozta létre a magánadományokból működő intézményt, amely Izrael biztonsági kihívásaival foglalkozik az északi határnál.
Irán az utóbbi időben gyakorlatilag kitiltotta a szervezet egyes megfigyelőit az országból.
Rendkívüli csúcstalálkozót tartott az Arab Liga és az Iszlám Együttműködés Szervezete, ahol Izrael háborúját a Hamász október eleji terrortámadása nyomán egyebek mellett barbár ostromnak, kollektív büntetésnek nevezték a résztvevők.
Nagy a tétje a jövő heti amerikai-kínai találkozónak. Az Egyesült Államok hibát követ el azzal, hogy duzzasztja az iráni olajbevételeket. A lengyelországi hatalomváltás kényes terep. Mi legyen az ukrajnai választásokkal? Van-e terve Netanjahunak a gázai helyzet rendezésére? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Gyűlöletet szított a zsidókkal és a bevándorlókkal szemben is a kiújult közel-keleti konfliktus a nyugati társadalmakban. A nagyhatalmi helyezkedések ideológiai és geopolitikai szekértáborokat zavartak össze, a káosz a szélsőséges erőknek kedvezhet.
Teherán próbálja leválasztani Izraelről az arab államokat, ám mindezidáig nem sikerült neki – állapítja meg a Wall Street Journalben megjelent szokásos elemző cikkében a Hudson Intézet vezető kutatója, a New York-i Bard College professzora.
Azzal, hogy Izrael kiterjesztette a szárazföldi műveletét Gázában, miközben az Egyesült Államok megpróbálta – csak részleges sikerrel – "visszafogni", nemcsak Iránt és a hozzá kötődő militáns szervezeteket tolhatja agresszívabb fellépés felé, de Ciszjordániában is felerősítheti az erőszakot. Még ha sem Teherán, sem Washington nem vágyik regionális háborúra, az eszkaláció kockázata az elmúlt napokban nőtt – állítja elemzésében a Stratfor.
Ami október 7-én lejátszódott, azt nem lehet összevetni a holokauszttal – mondja – hiszen utóbbi ezerszer súlyosabb volt. De azért vannak hasonlóságok a tragédiákban, mondja Jichák Hercog a konzervatív Die Weltnek adott interjúban.
Armita Geravand a hivatalos verzió szerint azért ájult el, mert lement a vérnyomása.
Izrael elítélte a támadást.
A szárazföldi akciót azért halogathatja Izrael, mert tisztában van vele, hogy a nemzetközi megítélése óhatatlanul romlana a civil áldozatok miatt – erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem rektor emeritusa. Az elmúlt 15 évben Izraelt sokszor bírálták az aránytalannak tartott válaszcsapások miatt, de ennek megítélése szubjektív.
A támadást az elnök, Joe Biden rendelte el, de az amerikai nyilatkozat szerint ennek semmi köze az izraeli–palesztin háborúhoz.
A rakétákból legalább 550 a Gázai övezeten belül csapódott be.
Hoszein Amirabdollahián szerint „népirtás" folyik a Gázai övezetben, amit az Egyesült Államok „irányít".
A kiképzések helyszínén vezető palesztin tisztviselők mellett megjelent Eszmail Kaáni dandártábornok, a Kudsz, azaz az Iráni Forradalmi Gárda különleges erőinek parancsnoka is.