Óvadék ellenében szabadlábra helyezték Taraneh Alidúszti iráni színésznőt. Három hete csukták le, amiért korábban nyíltan elítélte az Iránban zajló tüntetések elleni erőszakos fellépést.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjéről közölt karikatúrákat az a Charlie Hebdo francia vicclap, amelynek a szerkesztőségét, egy Mohamedről szóló karikatúra miatt, 2015-ben terroristák támadták meg.
A volt elnökön kívül még kilencvenhárom amerikai állampolgárt helyeztek vád alá, köztük Mike Pompeo exkülügyminiszterrel és Kenneth Frank McKenzie-vel, aki az amerikai hadsereg közel-keleti térségért is felelős Központi Parancsnokságát vezette a merénylet idején.
Évtizedek óta nem volt akkora tiltakozó megmozdulás Iránban, mint amelyet Dzsina Mahsza Amini erőszakos halála váltott ki ez év szeptemberében. A 23 évesen elhunyt kurd nő bűne az volt, hogy megsértette az Iráni Iszlám Állam szigorú öltözködési szabályait, amikor nem viselte „szabályszerűen” fejkendőjét, majd ellenállt a rendőrségi őrizetbevételkor. A Deutsche Welle fárszi nyelvű szerkesztősége a Der Spiegel című német politikai hetilap munkatársával közös riportban emlékezik Aminire, amelyhez megkeresték az elhunyt Iránban és Európában élő rokonait.
Az oroszok állítják: csupán energetikai és katonai célpontokat támadnak.
Kár volt idáig engedni az oroszokat – mondta a hvg360-nak adott interjúban Buda Péter nemzetbiztonsági elemző és külpolitikai szakértő, volt nemzetbiztonsági főtiszt, aki jelenleg a nemzetközi kapcsolatok posztgraduális képzéseiről ismert genfi Graduate Institute munkatársa. A jelenlegi világrenddel és nemzetközi rendszerrel ellenséges szereplők nem mondtak le a Nyugat „összeomlásáról", az alkalmas pillanatot várják, mikor gyorsíthatnak a folyamaton. De vajon tudnak bármit kínálni helyette?
Iránt többszörös válság sújtja, és bár politikai és vallási körökben komoly vita folyik, mivel a tüntetőknek nincs közös programja, közös vezetője, nehéz elképzelni nemcsak a rendszer bukását, hanem a reformját is – mondta a HVG-nek a nemrég Iránban járt N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
Emma Thompson, Kate Winslet, Penélope Cruz és Ian McKellen is támogatását fejezte ki, a kollégájuk azonnali szabadon engedését követelik.
Az iráni belpolitikai eseményeken túl a két ország között a fogolycseremegállapodás brüsszeli felmondása is növeli a feszültséget.
Irán egyik leghíresebb színésznőjét "fake news terjesztése miatt" fogták el a rendőrök.
A perzsa államot a nők jogait csorbító állami intézkedések miatt távolították el az ENSZ illetékes szervezetéből.
A profi labdarúgók nemzetközi szakszervezete (FIFPRO) közleményt adott ki Amir Aszr-Azadani iráni profi labdarúgóról.
A hivatalos verzió szerint az elítélt egy késsel megölte a biztonsági erők két tagját és megsebesített négy másikat is.
Folytatódnak Iránban a tömeges tüntetések miatti megtorlások, mellette és ezzel összefüggésben pedig a bahá'i közösség üldöztetése is.
Rendre máshol vannak a kórházba kerülő női és a férfi tüntetők testén a lövedéknyomok. Elterjedt gyakorlat a tüntetők szemen lövése is.
Mohszen Sekarit mint „az Isten, illetve az állam ellen hadakozó bűnöst” ítélték halálra, zárt ajtók mögött.
Mohammad Khatami szerint az iráni hatóságoknak figyelembe kellene vennie a tüntetők követeléseit.
Az iráni főügyész szerint feloszlatják az erkölcsrendészetet, de azért marad még szervezet, amely az "emberek viselkedését" ellenőrzi. A bejelentés nem sokkal azután érkezett, hogy a törvényhozás a fejkendő-viselési szabályok módosítását valószínűsítette.
Irán kivégezte azt a négy iráni állampolgárt, akit a Forradalmi Gárda még május 22-én vett őrizetbe, és a hatóságok szerint az izraeli hírszerző szolgálatok irányítása alatt működő hálózat tagjai voltak.
Irán egyes részein polgárháborús, máshol normális a helyzet. A felek kivárásra játszanak, számos kimenetel lehetséges a reformoktól az összeomlásig – így nyilatkozott a HVG-nek Teheránból Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Széchenyi Egyetem dékánja.
