„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Kár volt idáig engedni az oroszokat – mondta a hvg360-nak adott interjúban Buda Péter nemzetbiztonsági elemző és külpolitikai szakértő, volt nemzetbiztonsági főtiszt, aki jelenleg a nemzetközi kapcsolatok posztgraduális képzéseiről ismert genfi Graduate Institute munkatársa. A jelenlegi világrenddel és nemzetközi rendszerrel ellenséges szereplők nem mondtak le a Nyugat „összeomlásáról", az alkalmas pillanatot várják, mikor gyorsíthatnak a folyamaton. De vajon tudnak bármit kínálni helyette?
hvg360: Az ukrajnai háborúban mintha demisztifikálódott volna az orosz titkosszolgálat hatékonysága. A Kreml nyilván az orosz hírszerzési adatokra épített, amikor azt gondolta, hogy pár nap alatt beveszi Ukrajnát, bábkormányt alakít, a világ pedig mindezt tudomásul veszi. Nem éppen így történt, az oroszok hibát hibára halmoztak, ez azért elég súlyos presztízsveszteséget jelent az orosz szolgálatoknak. Nemzetbiztonsági elemzőként mindezt hogyan látja?
Buda Péter: Egyfelől igaz, hogy ez presztízsveszteséget okozott az orosz titkosszolgálatoknak. Másfelől ez nem cáfolja az orosz titkosszolgálati gondolkodás külpolitikailag meghatározó természetét, csupán még tragikusabbá teszi ezt a tényt.
Az orosz külpolitikai szemléletet – eltérően a nyugati felfogástól – ugyanis nem az jellemzi, hogy használja a titkosszolgálatokat, hanem éppen fordítva: ez utóbbiak használják a külpolitikát.
Ennek köszönhetően a külpolitikai lépések és fordulatok értelmezése végzetes félreértéseket okozhat, amennyiben nem vesszük tudomásul, hogy egy átfogó konspirációs játszma dramaturgiájával van dolgunk.
hvg360: Azzal, hogy az orosz szolgálatok demisztifikálódtak és kiderültek a súlyos hiányosságaik, nem lettek kevésbé veszélyesebbek?
B. P.: Az oroszoktól nem azért kell tartani, mert szakmailag annyira jók lennének, hanem azért, mert nagyon sokan vannak. Másokhoz képest elképesztő erőforrásokat fordítanak erre a tevékenységre, időben, pénzben és emberanyagban egyaránt. Vagyis nem a minőség, hanem a mennyiség számít. És persze a mennyiség sokszor átcsap minőségbe, más szóval képes elérni a kitűzött eredményt.
Bizonyos technikai és taktikai vetületeit ennek a szakmának jól bírják, hiába, gyakorlat teszi a mestert. Azonban a kifinomultság, az intellektuális elmélyültség, a komplex, illetve az out of the box (vagyis a szokványostól eltérő) szemlélet nem a legnagyobb erősségük. Gyümölcse mindez annak a kontraszelekciónak, amely minden autoriter rezsimre jellemző: az önálló, kritikus szemlélet, a kezdeményezőkészség, az innovációs és adaptációs képességek nem tartoznak azon tulajdonságok közé, amelyeket díjaz egy ilyen rendszer.
Az egyébként az orosz hadseregre is jellemző hierarchikus, parancsnokközpontú és mindent a parancsnok iránti feltétlen lojalitáson keresztül értékelő rendszer idővel kitermeli a maga intellektuálisan, szakmailag meddő személyi állományát, amelyről csak akkor hull le a lepel, amikor ki kell lépni a rutinból, vagyis beüt a krach, és „megméretik” a rendszer tényleges teljesítőképessége.
Ezt a megmérettetést láthattuk és látjuk most az Ukrajna ellen folytatott, teljesen elhibázott háború kapcsán. Ahogy az orosz hadseregről, úgy a titkosszolgálatról is lehullt a lepel: lehet, hogy „jó” bérgyilkosaik vannak, vagy képesek dezinformációs műveleteket indítani, azonban arra teljesen képtelenek voltak, hogy adekvát módon felmérjék, mire számíthatnak Ukrajnában és mi lesz a Nyugat reakciója.
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Több szempontból is hasonló a három évvel ezelőtti durván száraz nyárhoz az idei kiindulóhelyzet.
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
A sérültnek élete végéig jár ingyen az összkomfortos lakás.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Tizenkét devizahiteles ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.