Az amerikai alelnök – és demokrata elnökjelölt – egy majd hétfőn elérhető interjú előzetesében a Hamász terrortámadásainak egyéves évfordulójának apropóján beszélt az amerikai-izraeli viszonyról.
„Ezek a területek veszélyes harci zónáknak minősülnek” – figyelmeztetett az izraeli hadsereg röplapokon. A térségben még 300 ezer ember lehet, de egymillióan már elmenekültek.
Egy büntetett előéletű, a Negev-sivatagi beduin településen élő izraeli állampolgár követte el a gyanú szerint azt a merényletet, amelyben egy nő meghalt, többen pedig megsebesültek egy izraeli buszpályaudvaron.
Az izraeli hadsereg a szombati támadások után vasárnap újabb légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezetben és Libanonban, Bejrútban és Gázában, miközben Libanonból újabb rakéták és drónok támadták Izraelt.
Földes András a helyszínen vette videóra a brutális támadást. Először drónok jöttek, aztán rakéták, majd bombázók. Ez volt a sűrűn lakott város eddigi leghevesebb ostroma.
A libanoni fővárost ért szombati légicsapásokat a konfliktus eddigi legsúlyosabbjainak nevezik.
Izraelnek a Gázai övezetben a Hamászt megroppantani sikerült, de megsemmisíteni nem, politikai kiút viszont nem látszik, mert Benjamin Netanjahu kormánya még a lehetőségekről sem gondolkodik.
Kerülőre kényszerülnek az iráni rakétázás miatt, hosszabb a menetidő, pihentre kell cserélni a személyzetet.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője szerint egy nagykövet feladatai közé semmiképp sem tartozik az, hogy választási javaslatot tegyenek a fogadó állam polgárai számára. Az Osztrák Szabadságpárt párhuzamos világot alakított ki a médiában, írja a Frankfurter Rundschau. A Neue Zürcher Zeitung szerint már nem működik a kínai gazdasági stratégia Európával szemben, az Unió megtalálta az ellenszert. A Washington Post, a Financial Times és a Guardian a közel-keleti helyzetet elemzi. A Német Marshall-alapítvány vendégkutatója kifejti, Ukrajna aggódik Trump esetleges győzelme miatt. Dalibor Rohac elemző pedig nem érti, miként vélekedhet Donald Trump alelnökjelöltje teljesen másként a gázai, illetve az ukrajnai háborúról. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ő biztosan azt tenné, hiszen „ez legnagyobb kockázat”.
Ali Khamenei szerint nem fognak „tétovázni” és „halogatni”, ha Izraelről van szó.
Az elmúlt egy hét legintenzívebb támadását indította csütörtök este és péntek hajnal között az izraeli hadsereg.
Rami Mortada úgy véli, Izrael kinyitotta Pandora szelencéjét.
A libanoni hadsereg szerint katonái azután nyitottak tüzet, hogy az izraeli erők megtámadtak egy katonai állást.
Több robbanás is megrázta a libanoni fővárost csütörtök délután.
Számos lehetőség áll az ország haderejének rendelkezésére, ugyanakkor kérdéses, hogy ezek közül melyik szolgálja leginkább az ország érdekeit.
Tim Walz és J. D. Vance visszafogott volt és a politikára összpontosított az alelnökjelöltek vitáján, írja a Washington Post. A rendszer lehetséges eróziója aggasztja Hiszi Csin-ping kínai pátvezért, és a vezető uralma után valóban viharos idők jöhetnek Kínára az Economist szerint. Ritkán volt ennyire kedvező a pillanat, hogy bevigyék a döntő ütést Iránnak, állítja a Die Welt.
Eddig kilenc halottja és legalább 14 sebesültje van annak a támadásnak, amit egy Bejrút belvárosában található lakóépület ellen intézett az izraeli légierő, miközben civilek ezrei próbálják elhagyni Libanont.
Az iráni reakció azután érkezett, hogy Joe Biden elmondta, már tárgyalnak arról, Izrael hogyan csaphatna vissza Iránnak.
Az elnök szerint csütörtökön biztosan nem indul meg a támadás.
