Itt az ötpontos követelés, amellyel az ukránok kiegészítenék Trump békejavaslatát
A Krímet nem ismerhetik el orosz területnek, és a fegyveres erőik korlátozásába sem mennek bele Kijevben.
A Krímet nem ismerhetik el orosz területnek, és a fegyveres erőik korlátozásába sem mennek bele Kijevben.
Bő két hónappal Donald Trump beiktatása után továbbra is messze van az orosz–ukrán háború lezárása. A Fehér Ház ura folytatja kiszámíthatatlan politikáját, most éppen Vlagyimir Putyin került a célkeresztjébe. Nem lesz könnyű dolga az orosz elnökkel, aki késznek mutatkozik a megegyezésre, de közben esze ágában sincs leállítani seregeit.
Az Ukrán Labdarúgó-szövetség „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte a történteket.
A nő éppen takarított a ketrecben, amikor a vadállatok megtámadták – közölte az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) területileg illetékes szerve.
Törökország, az Egyesült Államok és az ENSZ Közgyűlése is illegitimnek tartja a Krím félsziget annektálását.
Az oroszok azzal nyugtatnak, hogy a félsziget üzemanyag-ellátása az incidens után is biztosítva van, mert több útvonalon történik.
Moszkva kénytelen volt áthelyezni hadihajóit a Krímből – állítja egy ukrán parancsnok.
A szerb filmrendező a Kremlben látogatta meg Putyint, a háború támogatásáról, majd filmes terveiről beszélt, amihez az orosz elnök támogatását kérte.
Egyes széllökések sebessége elérte az óránkénti 140 kilométert.
A kialakult tűzharcban mindkét félnek voltak veszteségei, végül az ukránok visszavonultak, állításuk szerint azt követően, hogy feladatukat végrehajtották.
A helyi orosz kormányzó újabb támadásoktól tart.
Kijev szerint az ukrán hírszerzés (SZBU) és a haditengerészet közös akciót hajtott végre.
A választást Ukrajna teljesen illegitimnek nevezte.
Az ukrán államfő még vasárnap egy nagyobb interjú keretében fogalmazott úgy, hogy politikai módszerekkel kell elérni a félsziget demilitarizációját. Ez több szempontból is érdekes felvetés, ugyanis a Krímmel kapcsolatban az ukrán vezetés eddig jóval harciasabb kijelentéseket tett, így adja magát a kérdés, hogy vajon mitől változhatott meg a hangnem, és mit jelenthet ez a háború kimenetelére nézve?
A köztársasági elnök kárpátaljai látogatása után az ukrán szolidaritásról szóló Krími Platform nevű konferencián vett részt.
Ezúttal nem voltak sebesültek és anyagi károk sem keletkeztek.
Az utóbbi napok eseményei két dologról tanúskodnak. Arról, hogy valószínűleg ismét blöfföltek az orosz vezetők, amikor közölték, miután július közepén felmondták az ukrajnai búza és kukorica exportját lehetővé tévő gabonaegyezményt, és minden olyan hajót ellenségként kezelnek, amely megközelíti az ukrajnai kikötőket. Illetve arról, hogy korántsem olyan hatékony az orosz flotta, mint azt Moszkvában láttatni szeretnék.
Ukrajna a múlt hónapban drónokkal támadta a Krími hidat, valószínű, hogy újabb támadástól tart az orosz hadvezetés.
Úgy tűnik, nem csak Moszkvát érte ukrán dróncsapás hétfőn.
Ideiglenesen leállították a forgalmat az orosz hatóságok a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Krími hídon szombaton délelőtt, nem sokkal azután, hogy az ukrán elnök közölte: a híd háborút szül, nem békét, és katonai célpontnak nyilvánította.