A cenzúra jelképe lett a könyvek befóliázása Magyarországon. Amerikai-orosz tárgyalásokat sürgetnek a hatezer orosz nukleáris robbanófej ellenőrzéséről. Messianisztikus diktatúra fenyeget Izraelben. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Valószínűleg még így is életveszélyes mutatvány áthajtani rajta.
Támadás érte a Krímre vezető orosz hidat hétfő hajnalban. Az orosz hatóságok vészhelyzetről, a helyiek robbanásokról beszélnek. Előbbiek szerint ukránok állnak az incidens mögött. A megrongálódott hídról képek és videók is nyilvánosságra kerültek.
Két ember meghalt, egy gyerek megsérült, amikor feltehetően támadás érte a Krímet Oroszországgal összekötő hidat hétfő hajnalban. Az orosz hatóságok vészhelyzetről beszélnek, ami miatt a forgalmat is leállították a Kercsi-szoros felett átívelő átkelőn.
A célpontok általában energetikai és ipari infrastrukturális létesítmények voltak.
Ukrajna hivatalosan is tiltakozott a magyar kormány politikai hirdetése ellen, amely az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet Oroszország részeként tüntette fel.
Az oroszok szerint meghibásodás áll a háttérben, nem a háború.
A korábbi amerikai elnök akkor szembesült Vlagyimir Putyin háborús terveivel, amikor az orosz államfő kijelentette, nem ért egyet a Borisz Jelcin által aláírt orosz-amerikai megállapodással, amely Ukrajna területi védelmét érintette. Bill Clinton szerint ez a baljós beszélgetés 2011-ben zajlott le köztük, a Krím annektálása előtt 3 évvel.
Tényleg járt Putyin a fronton? A Krím nem maradhat orosz kézen, az nem lenne igazságos. A Kínai Kommunista Párt "csodafegyverei" az illegális rendőrörsök. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az oroszok a Krím megszállásakor jogtalanul lefoglalták az ukrán energiacég komplett infrastruktúráját és vagyonát – emiatt ötmilliárd dollár kártérítést kell fizetnie Oroszországnak.
A Pentagonból kiszivárgó dokumentumokból egy sokkal súlyosabb incidens bontakozik ki, mint amiről a brit védelmi miniszter októberben beszélt.
Úgy tűnik, ebben a kérdésben tárgyalna az ukrán vezetés Putyinnal.
Az orosz légvédelem ugyan elhárította a Krím félszigetet ért támadást, de így is le kellett állítani a Szevasztopol körüli kompjáratokat.
Mindeközben az oroszok által lebombázott város újjáépítéséről beszélgetett.
A magas rangú ukrán tisztviselő szerint stratégiai céljuk “Ukrajna összes megszállt területének felszabadítása, beleértve a Krímet is".
A háborúk tárgyalásokkal végződnek, de a harcmezőkön dőlnek el a feltételek. Egy évvel Putyin agressziójának kezdete után sem kivehető, mi vethet véget a százezrek halálát hozó öldöklésnek. Az ukránok fáradtak, de nem adják fel, tavaszi ellentámadásukban bíznak. A Krímmel zsarolhatnák meg a belharcok jeleit mutató Kremlt. Az oroszokat senki sem kérdezi, akarnak-e még harcolni.
Már az állítólagos tűzszünet első három órájában tizennégyszer lőtték az ukrán állásokat az oroszok és egy települést háromszor rohamoztak meg.
Az ukrajnai orosz agresszió főpróbájának is tekinthető az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es megszállása. A területen több százezer krími tatár él. Közülük való Emine Ziyatdinova fotóriporter, aki most Londonban lakik, de amíg lehetett, rendszeresen hazalátogatott szüleihez. A hvg360-nak egyebek közt arról beszélt, miért nem vár semmit az orosz néptől, mikor könyvelték el magukban az európaiak, hogy a Krím Oroszország része, és miért állnak szóba egymással külföldön a szovjet utódállamokból származó emberek.
A Teherán által küldött személyzet képezte ki a Shahed-136-os drónok kezelésére az oroszokat.
Az orosz erők új védelmi vonalat építenek ki, de furcsa módon mélyen a jelenlegi front mögött.
