Peking lakói további lezárásoktól tartanak, miután a napi koronavírusos megbetegedések száma nem csökken a városban. A kínai vezetés továbbra is ragaszkodik a Covid-járvány elleni zéró tolerancia politikájához.
A malőr oka a városban hetek óta dühöngő omikron-hullám miatt leterhelt egészségügy.
Adókedvezményekkel akarja ösztönözni a világ második legnagyobb gazdaságát a kínai vezetés, amely a lezárások gazdasági-társadalmi hatásaival küszködik. Bár a konkrétum kevés, de a tőzsde kedvezően reagált és a jüan árfolyama is emelkedett – írta ezzel kapcsolatban a Bloomberg.
27 nagyváros, köztük Sanghaj és Peking is a járvány áldozata. Mindez a Covid elleni zéró tolerancia politikának a következménye. Emellett kitart a kommunista párt vezetése bár egyre nagyobb árat kell ezért fizetnie az egész országnak - derül ki a CNN helyszíni összefoglalójából.
A vuhani lezárások óta Kína viszonylagos nyugalomban élte át a koronavírus-járvány elmúlt két évét, az omikron azonban mindent megváltoztatott. Bár csak négy napnak indult, Sanghajban négy hete van gyakorlatilag hermetikusan bezárva a lakosság, köztük több magyar. Ők a hvg360-nak szürke zónából beszerzett élelmiszerről, szalaggal körbekerített lakóközösségekről, árgusan figyelő őrökről és a válásig frusztrált szomszédokról is meséltek.
Sanghaj lezárása és Peking lakosságának teljes tesztelése radikálisan csökkentheti Kína gazdasági növekedését az idén, holott ősszel kommunista pártkongresszust tartanak, amely hosszú időre bebetonozná Hszi Csin-ping elnök uralmát. Az államfő ezért óriási infrastruktúrafejlesztési programot jelentett be.
A DJI az első nagy kínai cég, amely hivatalosan is bejelentette a háború kezdete óta, hogy otthagyja Oroszországot és Ukrajnát.
Diplomáciai roham indult Indiáért az ukrán háború kapcsán, és a hatalmas ország kötéltáncot jár. A tét, hogy az USA el tudja-e szakítani hagyományos szövetségesétől, Oroszországtól.
Hétfő óta teszteli a pekingi lakosságot a koronavírusra, hogy kiszűrjék a fertőzötteket.
Kína a NASA-hoz hasonlóan szintén egy aszteroida eltérítésére készül.
Tokiót aggasztja, hogy Pekinget felbátoríthatja Moszkva ukrajnai háborúja.
A háború még a Covid utáni újraindításnál is nagyobb kockázatot jelent, Peking emiatt lépett.
Ratifikálta a kínai parlament szerdán a kényszermunkát tiltó nemzetközi egyezményeket.
Két hét óta először esett 20 ezer alá a napi új fertőzöttek száma Sanghajban. Egyes lakónegyedekben már feloldották a vesztegzárat, a lakosság közel fele már elhagyhatja otthonát.
Jogfosztás áldozatai a nők, az etnikai és vallási kisebbségek. Szinte a teljes lakosság nyomorog, a középosztály külföldre menekül, miközben a Talibán Kínával tárgyal az esetleges pénzügyi segítségről.
Az idei első negyedévben a Kína és Oroszország közötti külkereskedelmi forgalom értéke elérte a 38,2 milliárd dollárt. Kína jelezte, kész tovább erősíteni a stratégiai együttműködést Oroszországgal.
Van, aki már a kínai kommunista rendszer tesztjének látja, ami a Távol-Kelet egyik gazdasági központjában zajlik. Ez persze lehet túlzás, ám az biztos, hogy a karantén alá vont városról még sokáig fogunk beszélni a jövőben.
A haditengerészet és légierő az amerikaiak Tajvannal kapcsolatos „rossz jeleire” reagálva tartott gyakorlatot, miközben a szigeten egy amerikai kongresszusi delegáció tett látogatást.
Igen különös eredményre jutott az amerikai Associated Press (AP) hírügynökség, miután lehetősége nyílt arra, hogy közelebbről vizsgálja meg, miként próbálja Kína a propagandát terjeszteni a Nyugaton.
Miután rovereket küldött a Holdra, landolt a Marson és saját űrállomását is építeni kezdte, Kína most a távoli csillagrendszereket igyekszik szemügyre venni. A Föld 2.0-t keresik.
