Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Tavaly májushoz képest 55 százalékkal növekedett Kína orosz nyersolajimportja az idei ötödik hónapban, ezzel pedig Oroszország vált a távol-keleti diktatúra fő olajellátójává, megelőzve Szaúd-Arábiát – írja a The Guardian.
A Kelet-Szibéria–Csendes-óceán kőolajvezetéken és a hajókon szállított áru mennyisége májusban 8,42 millió tonnát tett ki a kínai vámügyi hivatal hétfőn közölt adatai szerint. Ez napi nagyjából 2 millió hordónyi importnak felel meg – áprilisban 1,59 millió hordó volt Kína napi behozatala orosz nyersolajból.
Az orosz nyersolaj jóval olcsóbb, mint a piacon irányadó nyugati olajfajták, a West Texas Intermediate és a Brent. A nyugati szankciók miatt az árkülönbség körülbelül 30 százalékos.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a háború hétfői eseményeiről itt olvashatja.
(Nyitóképünkön a Kelet-Szibéria–Csendes-óceán kőolajvezeték az Amur régió Skovorodinsky kerületében 2015.12.21-én.)
