A köztársasági elnök elfogadta a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatát és várhatóan még a héten megteszi jelölését a Kúria, valamint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének személyére. Erről Lázár János számolt be az államfővel folytatott keddi megbeszélését követően újságíróknak.
A januártól felálló Kúria elnöki posztjára a köztársasági elnök által megnevezett lehetséges jelöltek között egynél több olyan személy is van, akivel szemben "nehéz lenne kifogást támasztani, meglátjuk, kit dob ki a gép" – jelentette ki Schiffer András, az LMP frakcióvezetője kedden, miután egyeztetett Schmitt Pál államfővel a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) leendő elnökének személyéről. Az ellenzéki politikus nem mondott konkrét neveket a jelöltek közül.
Az MSZP frakcióvezetője nem tett konkrét személyi javaslatot a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének személyére az államfővel folytatott keddi megbeszélésen, mivel - mint a találkozóról távozóban közölte - "délután jön majd Lázár János és majd ő megmondja, hogy ki lesz az, akit a köztársasági elnöknek ki kell neveznie".
Minden parlamenti párt képviselőjével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével, Polt Péter legfőbb ügyésszel, valamint Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel is egyeztet kedden a hivatalában Schmitt Pál köztársasági elnök a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének személyéről.
A Fidesz azt javasolja, hogy december 13-án szavazzon az Országgyűlés a Kúria és az újonnan létrejövő Országos Bírósági Hivatal elnökéről, ha Schmitt Pál köztársasági elnök ezen a héten javaslatot tesz a két jelölt személyére. Ebben az esetben a parlament alkotmányügyi bizottsága már jövő hétfőn meghallgathatná őket.
Schmitt Pál államfő jövő kedden konzultál a parlamenti pártok képviselőivel, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével, Polt Péter legfőbb ügyésszel és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnökének jelöléséről – közölték a Köztársasági Elnöki Hivataltól csütörtökön.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, valamint az igazságügyi reformról dönthet hétfői ülésén az Országgyűlés. A határozathozatalok napirendjén szerepel továbbá a plázaépítés tilalmának bevezetése, valamint a polgárőrségek tevékenységének szabályozása is.
Eldőlt a legfőbb bíró sorsa: a Fidesz által korábban még támogatott Baka András négy évvel mandátumának lejárta előtt, januári hatállyal távozik hivatalából – ezt az új alkotmány átmeneti rendelkezései véglegesítik. A kormánypártok hónapokig lebegtették a döntést, amit végül a Fideszben túlzónak vélt kritikus megjegyzései miatt hoztak meg. A főbíró az igazságszolgáltatáson belül is elszigetelődött.
Nem lassúak a bíróságok, a gazdasági és polgári perekben a magyar törvényszékek gyorsabbak még a svédországiaknál is. Viszont az igazgatás központosítása és tologatása nem segít a magyar bíróságok évtizedes, évszázados bajain, különösen akkor nem, ha egy teljesen kontrollálatlan, ellensúlyok nélküli hivatal kerül a bírói önkormányzat helyére. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nem érti, hogy a kormány miért nem kérte ki a bírósági testületek véleményét az új törvény megalkotásakor, miközben az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot megkérdezték. Interjú Baka Andrással.
Csődöt mondott a bíróságok önkormányzatiságát megteremtő 1997-es igazságszolgáltatási reform, ezért az igazságügyi minisztérium egy teljesen új, erőteljesen központosított rendszert javasol – indokolja a szaktárca a ma nyilvánosságra hozott törvénytervezetét. A javaslat szinte minden lényeges jogkört elvon a legfőbb bírótól, megszünteti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot és helyébe egy központi hivatalt hoz létre, amely januártól az összes kinevezési, szervezési, irányítási jogkört átveszi.
A bírókat érintő drasztikus intézkedésekkel, beleértve a fiatalítást, a kormány igyekszik egy hozzá szorosabban kapcsolódó igazságszolgáltatást kiépíteni -- mondta el a hvg.hu kérdésére több, neve elhallgatását kérő bíró.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke az MTV-ben beszélt az OIT körüli kérdésekről, a bírók nyugdíjazásáról és az ehhez kapcsolódó alkotmányos aggályokról is.
Darák Péter, a Legfelsőbb Bíróság bírája, az ELTE-ÁJK pénzügyi jogi tanszékének adjunktusa esélyes a Kúria elnöki székére - tette közzé értesülését a keddi lapszámban a Népszabadság.
Baka András nem lehet a január 1-jén a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat záróvitájában hétfő este a parlamentben. A hvg.hu korábban úgy értesült, a főbíróra akkor sértődött meg a Fidesz, amikor tiltakozott a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentése ellen.
Alkotmánymódosítással még idén új főbírót választana a Fidesz. Az igazságszolgáltatási reform részeként hétfőn elfogadandó bírósági törvény alapján a Legfelsőbb Bíróság elnökének mandátuma megszűnik a bíróság Kúriává alakításával. Az alkotmánymódosítással pedig az is eldől, hogy az új elnököt még december 31-ig meg kell választani.
A legfőbb ügyész a főbíróval azonos státusú közjogi méltósággá válna, és részt vehetne a Kúria ülésein, az ügyészek alapilletménye pedig meghaladná a bírókét az ügyészségi törvény tervezete szerint. A birtokába került dokumentumot pénteken ismertette az Index.hu.
