Példátlan és barátságtalan levelet kaptunk az EU-ból
Alig két hete marad a kormánynak arra, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, a főbíró és az adatvédelmi ombudsman idő előtti leváltása, az alaptörvény és az egyes sarkalatos törvények nem sértik az uniós irányelveket. Az európai uniós közjog egyik szakértője szerint minimális az esély a megegyezésre, ami hosszú jogvitát, akár pereskedést, súlyos bírságot hozhat. A kormány nincs könnyű helyzetben: eddig még nem volt példa arra, hogy az Európai Bizottság azt állítsa, egy tagállam törvényei az uniós Alapjogi Chartába ütköznek.
„Viviane Reding levele szokatlanul barátságtalan” – mondta a hvg.hu-nak Kende Tamás nemzetközi jogász. Az európai uniós közjog szakértője szerint azért is meglepő a januárban hatályba lépő új alaptörvénnyel és az ehhez kapcsolódó törvényekkel kapcsolatos európai bizottsági levél, mert a korábbiakban – így a médiatörvény bizottsági vizsgálata során – a Bizottság még elzárkózott attól, hogy az egyes szabályok technikai vizsgálatán túl a szabályozás elfogadásának céljait vagy körülményeit vizsgálja, most pedig erre is rákérdez. Az év elején a médiatörvény körüli vitába az alap- és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó Reding még nem kapcsolódott be, akkor Neelie Kroes, a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes uniós biztos írta alá azt a levelet, amelyet az Európai Bizottság küldött a magyar kabinetnek.
A Brüsszelben működő hírügynökség, a BruxInfo szerdán írt arról a levélről, amit hétfőn küldött az EB tagja a magyar kormánynak és amelyre péntekig vár választ a testület. A hírügynökség szerint Viviane Reding úgy véli, a közelmúltbéli reformintézkedések súlyos aggodalmakra adnak okot.
A hvg.hu birtokába került levél szerint az Európai Bizottság nem érti, hogy a kabinet miért akarja leszállítani a bírák nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 70-ről 62 évre, ha egyébként az öregségi nyugdíjkorhatárt 65 évre emelik. Az Európai Bizottságnak komoly problémái vannak a Legfelsőbb Bíróság átalakításával is, így arra is rákérdeztek a magyar kormánynál, hogy miért nem töltheti ki az LB elnöke, Baka András az alkotmányban meghatározott mandátumát. Az Európai Bizottság emellett garanciákat kér a levelében a szintén újonnan felálló Országos Bírósági Hivatal függetlenségével kapcsolatban is, és Viviane Reding utal arra, hogy egyelőre ezek a garanciák nem tűnnek elégségesnek.
Brüsszel szerint aggodalomra ad okot, hogy Jóri András adatvédelmi ombudsman nem tudja kitölteni a korábban kapott hatéves mandátumát, mert a magyar parlament a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásával megszüntetni a hivatalát.
Elfogyott a türelem?
„Az Európai Bizottság köteles figyelemmel kísérni, hogy a tagállamok miképpen veszik át és alkalmazzák az EU joganyagát. Ugyanakkor, ha a tagországok uniós jogot hajtanak végre, akkor kötelesek az unió alapvető értékeit rögzítő Alapjogi Charta szerint eljárni” – mondta Kende, milyen esetekben szokott vizsgálódni az EB.
Reding levele szerint már az alaptörvény tavaszi elfogadása után vizsgálták, hogy megfelel-e az uniós szerződéseknek és az Alapjogi Chartának. Részben a magyar szervekkel folytatott konzultáció alapján akkor arra jutottak, hogy csak az alaptörvényt végrehajtó törvények és gyakorlat ismeretében lehet megállapítani, hogy a szabályok megfelelnek-e az uniós szerződéseknek. A mostani levél azonban arra utal, hogy Reddig szerint az elfogadott és elfogadásra váró sarkalatos törvények ezeknek nem felelnek meg.
Kende szerint az nem szokatlan, hogy a Bizottság az uniós adatvédelmi irányelvnek való megfelelés hiányát sérelmezi, amikor azt állítja, hogy a magyar jogszabály lehetővé teszi, hogy az új adatvédelmi hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezze ki, noha „a hatályban lévő uniós adatvédelmi irányelv szerint az adatvédelmi felügyeletnek teljes függetlenségben kell működnie”. A jogász szerint ez egy tipikus, az irányelvek végrehajtásával kapcsolatos jogvita.
Ugyanakkor az eddigi gyakorlatban még nem volt arra példa, hogy az Európai Bizottság azt állítsa, hogy alkotmányos jellegű tagállami szabályok az uniós Alapjogi Chartába ütköznek – mondta a hvg.hu-nak Kende.
Nem most kezdődött
A nemzetközi jogász szerint az is meglepő, hogy a válaszokra mindössze négy munkanapot adott a kormánynak az EB. (A hét elején Brüsszelben tartózkodó igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján véleményezte a levelet – erről részletesen itt olvashat.)
A hvg.hu-nak Reding szóvivője, Matthew Newman azt mondta, azért szabott az EB öt napos határidőt a válaszra, mert az új magyar alaptörvény 2012 január elsején életbe lép. Kifejtette, az EB-nek – mint az uniós szabályok és az alapszerződés őrének – nemcsak jogában áll, de kötelessége is a kérdéses magyar jogszabályokkal kapcsolatos felmerült bizonytalanságok tisztázása. Magyarország – mint az EU teljes jogú tagja – köteles tiszteletben tartani az uniós jogot és határidőre megküldeni a válaszát – tette hozzá Reding szóvivője.
Bár Reding levele arra hivatkozik, hogy a vitatott jogszabályok hatályba lépésének tervezett határideje január elseje, Kende azt sem tartja kizártnak, hogy ezekben az ügyekben nem most egyeztet először a kormánnyal Brüsszel. Már az alaptörvény tavaszi vizsgálata idején is elhangozhattak ígéretek, hogy az EB nyomon fogja követni a törvényalkotás folyamatát, illetve a testület korábban már érdeklődhetett a magyar kabinetnél, ám a válaszokat nem tartotta kielégítőnek. November 30-án az MSZP-s európai parlamenti képviselő, Göncz Kinga kérdésére válaszolva Viviane Reding azt nyilatkozta: az Európai Bizottság tájékoztatást kér a magyar kormánytól, hogy milyen indokok támasztják alá az adatvédelmi hatóság átszervezését.
Irányelvet sérthet az ombudsman leváltása
Göncznek küldött válaszában Reding azt írta: szerinte az információszabadságról szóló törvény sérti az adatvédelemről szóló uniós irányelvet, mert – ahogy a biztos levelében fogalmazott – „egy személy tisztségéből való elmozdításának lehetősége a tisztséghez kötődő tevékenység befolyásolásának legerősebb eszköze. Ezért az Európai Unión belüli független intézmények szigorúan büntetik a tisztségből való, megfelelő indok nélküli elmozdítást”. Reding azt is felemlegette, hogy Jóri András „számos magas szintű ügyben folytatott vizsgálatot a kormány ellen; az egyik ilyen ügyben a bíróság hatályban tartotta a határozatát, a másik ügyben azonban a bírósági eljárás nem zárul le 2012 végéig (ami az ombudsman megbízatása megszűnésének időpontja), ezért az új szabályozás befolyásolja a biztos jelenleg is zajló vizsgálatait”.
Jóri András idén júniusban konfrontálódott a második Orbán-kabinettel, amikor követelte a "Szociális Konzultáció 2011" kérdőívein szereplő személyes adatok törlését. Mivel ennek az illetékes kormányszerv nem tett eleget, Jóri hatósági eljárást indított ellene. (A leköszönő ombudsman a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, többszörösen is az uniós joggal ellentétesnek tartja hivatala megszüntetését.)
Bár a Göncznek küldött válaszból nem derül ki, hogyan indult a vizsgálat, október 17-én három jogvédő civil szervezet arra kérte a testület elnökét, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A TASZ, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét, mert annak egyik irányelve kiköti, hogy az ellenőrző hivatalt vezető személy nem mozdítható el hivatalából hivatali ideje lejárta előtt.
A BruxInfo szerint Brüsszel figyelmét azonban nem a magyar, hanem a finn legfelsőbb bíróság keltette fel, amely néhány hónapja levelet írt a Bizottságnak, kérve, hogy vizsgálja ki a magyarországi eseményeket. A hvg.hu birtokába került Reding-levél szerint több tagállam legfelsőbb bírósága is felhívta az EB figyelmét a magyarországi bíróságok átalakítására. (A kormány kidolgozta igazságszolgáltatási törvénycsomag megszünteti a bíróságok önigazgatási szervét, az OIT-ot. Létrehozta az Országos Bírói Hivatalt – melynek élére Handó Tündét, Szájer József európai parlamenti képviselő feleségét választotta kedden a parlament –; az LB-t az alaptörvény átnevezte Kúriának, a jelenlegi főbírót pedig december 31-ével az átmeneti rendelkezések értelmében leváltották, helyére egyik beosztottja, Darák Péter kerül.)
Súlyos bírság vagy Magyarország kizárása
Az alaptörvény és a sarkalatos törvények 16 nap múlva hatályba lépnek, így Kende szerint kérdéses, hogyan lehetne elkerülni a konfliktust, ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérdéses jogszabályok az uniós jogba ütköznek. Az idő rövidsége miatt még akkor is nehéz lesz rendezni a vitás kérdéseket, ha a magyar kormány maximálisan együttműködik az EB-vel.
A nemzetközi jogász szerint, ha az EB megállapítaná, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, a budapesti kormány pedig nem fogadná el az EB megállapításait, akkor évekig tartó vita indulhat. Elvben ez kétféle lehet: „hagyományos” jogsértési eljárás vagy az Uniós Szerződés 7. cikke szerinti eljárás.
Kende úgy véli, egy eredménytelenül végződő levélváltás esetén – amire korábban is számtalan példa volt más tagállamok és Magyarország esetében is – az EB kiad egy indoklással ellátott véleményt, az ügy pedig az EB kezdeményezésére az Európai Bíróságon köthet ki. Ha az Európai Bíróság Magyarország ellen ítél, és Magyarország nem tenne eleget az ítéletnek, akkor egy újabb bírósági eljárás végén – ahogy az Görögország, Franciaország és más tagállamok esetében már megtörtént – akár sok tízmillió eurós bírságot is kivethet a magyar államra, és olyan napi büntetési tételt is megállapíthat, ami akár addig halmozódhat, amíg a kormány eleget nem tesz a bírósági ítéletnek. A nemzetközi jogász szerint sajátos helyzet állna elő, ha mondjuk három vagy négy év múlva a bíróság megállapítaná, hogy valamelyik sarkalatos törvény az uniós jogba ütközik, de nem lenne meg a kétharmados támogatottság a kérdéses rendelkezés megváltoztatására.
Kérdésünkre a nemzetközi jogász – az előzmények és a korábbi vizsgálatok ismeretében – kizárta a másik opciót, azaz hogy a levélbe foglalt kérdésekre adott válaszok alapján az Európai Bizottság azt állapítaná meg, hogy Magyarország súlyosan megsérti az unió demokratikus alapértékeit. Egy ilyen esetben az Uniós Szerződés 7. cikkének alapján az Európai Tanács négyötödös többséggel akár fel is függesztheti a tagállam jogait, ami azt jelentheti, hogy kizárhatják az adott tagállamot az uniós döntéshozatalból. Ez a lehetőség az 1997-es amszterdami szerződés óta adott, de ezt még akkor sem alkalmazta az EU, amikor a Jörg Haider vezette Szabadságpárt a koalíció tagjaként Ausztriát kormányozta.
Szerinte egy ilyen vita esetén esetleg olyan más tagállamok is Magyarország segítségére siethetnek, amelyek még ha a magyar intézményi átalakításokat esetleg nem nézik is jó szemmel, el akarnak kerülni egy olyan precedenst, amelyben az Európai Bizottság beleszól a tagállami alkotmányozásba.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Megszereztük: ezekre várja a választ a kormánytól az EU pénteken
A hvg.hu birtokába jutott Viviane Reding uniós alapjogi biztos levele, melyben számos kérdést intézett a magyar kormányhoz a januártól hatályos új alkotmánnyal kapcsolatban. Alábbiakban részletesen felsoroljuk, mire kíváncsi az Európai Bizottság.
Brüsszeli ultimátum: péntekig magyarázkodhat a kormány az alkotmány miatt
Az Európai Bizottság levélben fejezte ki „súlyos aggályait” a Legfelsőbb Bíróság átalakítása, az adatvédelmi hatóság létrehozása és a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása miatt – írta a Bruxinfo, amely szerint Viviane Reding alapvető jogi EU-biztos péntekig várja a kormány magyarázatát a törvényekkel kapcsolatban. A KIM szerint határidőre válaszolni fognak a levélre.
Interjú a menesztett Jóri Andrással: "Párbeszéd nélkül készülnek a jogszabályok"
Többszörösen is az uniós joggal ellentétesnek tartja hivatala megszüntetését a hivatalából január elsejével menesztett Jóri András. Az adatvédelmi biztossal arról is beszéltünk, milyen konfliktusai voltak a hatalommal, és hogy miképpen változik jövőre az adatnyilvánosság.
