Az exit poll szerint kormányra juthat a lengyel ellenzék, bár mindkét nagy párt ünnepel
Ha a végleges számok is ezek lesznek, a PiS-nek még a szélsőjobbal együtt sincs többsége.
Ha a végleges számok is ezek lesznek, a PiS-nek még a szélsőjobbal együtt sincs többsége.
Nagyon sokan akarnak külföldön szavazni, és ezt a lengyel választáson is csak a nagykövetségeken lehet megtenni.
A bizottság végül úgy döntött, nem zárják be a szavazóhelyiséget.
Az EU-pártiság és az EU-ellenesség között kell vasárnap választaniuk a lengyeleknek; a fiatalok közül a nők inkább a baloldalt, a férfiak pedig a szélsőjobbot preferálják – magyarázta Agnieszka Bejma, a Varsói Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Politikatudomány tanszékének adjunktusa.
Nem mondhatjuk mi, lengyel nők, hogy a politikai döntés nem ránk tartozik, nem mondhatjuk, hogy a szavazatunk nem számít, írja vendégszerzőnk, a lengyel a Gazeta Wyborcza publicistája.
Izrael elhitte egy terrorszervezetnek, hogy politikai párttá vált, közben pedig nincs könnyű dolga a zsidó államnak a Gázai övezet ellen tervezett szárazföldi offenzívával sem, lévén több mint negyven éve nem mozgósított annyi katonát, mint most, így nincs rutinja ebben. Lengyelország vasárnap választ, Agnieszka Holland filmrendező egy interjúban azt mondta: az Európai Uniót azért hozták anno létre, hogy védelmet nyújtson a holokauszt és a rasszizmus ellen. Mára viszont itt lenne az ideje egy emlékeztető oltásnak.
Lengyelország vasárnap választ, az ország viszont belülről megosztott társadalmilag és gazdaságilag is. A Bloomberg szerint hiba volt, hogy a lengyel kormány kapcsolata megromlott az ukránnal, ez a hiba pedig azt jelzi, hogy a hatalom nem gondolta végig, mi az ország stratégiai érdeke.
Fokozta a feszültséget a választási kampányban a világhírű lengyel rendező, Agnieszka Holland filmje, amelyet a lengyel-belorusz határra vitt közel-keleti menekültekkel szembeni durva bánásmódról forgatott.
A változás esélyét érzi Lengyelországban a vasárnapi választások előtt a világos politikai táborokba rendeződött ellenzék, a kormányzó jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt pedig minden eszközt bevet, amit nyolc év alatt begyűjtött. A vezetője, Jaroslaw Kaczynski a 2015-ös hatalomra jutásuk óta Orbán Viktor illiberális kottájából játszik.
Még akkor sem állnának helyre az egészséges politikai viszonyok, ha az ellenzék nyerne a lengyel választásokon, írja vendégkommentárjában Jaroslaw Kuisz politikai elemző, illetve Karolina Wigura eszmetörténész. Hiszen a populista rendszer kiterjedt, Andzrej Duda államfő a fő kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) hűséges híve, az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság csupán a báb szerepét tölti be.
Ki vezeti valójában Lengyelországot és ki vezetné, ha harmadszor is győzne a Fidesz ideológiai testvérpártja? Egy az egyben ugyanaz a state capture zajlott-e Lengyelországban, mint nálunk? Mi a különbség Donald Tusk Polgári Koalíciója és a Márki-Zay Péter-féle összellenzék között? Miről szól a választással egybekötött népszavazás? És kik dönthetik el Lengyelország közeljövőjének sorsát? Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit tudni érdemes a vasárnapi lengyel választásokról.
A Die Presse szerint Orbán Viktor lelki szemei előtt a kényszeriparosítás ábrándja lebeg. Az Amnesty International volt igazgatója szerint hiba volna, ha Izrael túlreagálná a Hamász támadását, írja a Guardian. A Der Standard szemleírója szerint Európában és Amerikában is "nyomulnak a rombolás erői". A Süddeutsche Zeitung nem sok jót vár Robert Ficótól, jelesül azt, hogy csak a demokrácia látszatát tartja majd fent. Az Economist szerint hatalmas a tét a vasárnapi lengyel választásokon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Politico és a Süddeutsche Zeitung is arról ír, hogy milyen kommunikációs és politikai zűrzavar alakult ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős EU-biztos bejelentése nyomán, mely szerint befagyasztják a Palesztin Hatóság számára folyósított segélyt. Az izraeli helyzetről, az izraeli hadsereg válaszcsapásáról ír a Washington Post. A Neue Zürcher Zeitung a lengyel választás előtti helyzetet elemzi. A Guardian az EU bővítésének kérdésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Lengyelországban is elég durva a kampány.
A védelmi miniszterrel kerültek ellentétbe.
A Hamász akciója a legutolsó mozaikdarab a világrend összeomlásában, írja a Wall Street Journal. A New York Times szerint az Izrael elleni támadás az egész izraeli nemzet, de a régió sorsát is megváltoztathatja. A Washington Post Iránnak a támadásban betöltött szerepét emlegeti. A Guardian szemleírója szerint Benjamin Netanjahu tehertétellé vált, le kell mondania. A Politico és a Frankfurter Allgemeine Zeitung a lengyelországi választások előtti eseményeket elemzi, míg a Neue Zürcher Zeitung a Kelet-Európában felerősödött migrációs feszültségről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Kedden már munkába is álltak az állatok Katowicében, a fizetségüket lelegelik.
Magyarország és Lengyelország a grenadai EU-csúcson is kötözködik, írja a Bloomberg. A Frankfurter Rundschau ugyanerről a két országról beszél: a lap szerint vezetői Donald Trump visszatérésében reménykednek. Az Economist vezércikke azt írja, Ukrajna számára szörnyű, ami az amerikai képviselőházban történt. A Washington Post szerzője szerint Ukrajnának kemény döntést kell hoznia háború és béke kérdésében. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Azonban, ha a választás európai összefüggéseit nézzük, a Jog és Igazságosság győzelme megrázkódtathatja a földrészt, hisz a szélsőjobb további erősödését mutatná, írja a lap elemzése.