Újra győztünk! – kiáltotta 9 órakor, az exit poll felmérés közzététele után Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság kormánypárt (PiS) elnöke. A közönség lelkesen ünnepelte. Mateusz Morawiecki miniszterelnök történelmi győzelemről beszélt. Igaz, a pártvezér hozzátette: abból, hogy ők kapták a legtöbb szavazatot, még nem következik, hogy kormányon maradhatnak, de ellenzékből is mindent megtesznek majd programjuk valóra váltásáért. Nem engedik, hogy Lengyelországot elárulják, veszélyeztessék függetlenségét.

Győztünk! – ezt kiáltotta Donald Tusk, a Polgári Koalíció vezetője is. Eltávolítottuk a PiS kormányát, győzött Lengyelország, győzött a demokrácia. Soha életemben nem voltam még ilyen boldog – mondta.

Hogy ünnepelhet mindkét oldal?

A magyarázat, hogy ugyan a mostani kormánypárt kapta a legtöbb szavazatot, de nem eleget. A demokratikus ellenzék három pártcsoportja együttesen többségbe kerül a szejmben, ha a hivatalos eredmény is az lesz, amit a szavazóhelyiségből kilépett emberek megkérdezése alapján a felmérők kimutattak.

Tusk a szavazás után.

MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski

A rendszerváltozás óta legmagasabb, 72,9%-os részvétel mellett az exit poll eredménye így fest:

Jog és Igazságosság (PiS), a 2015 óta kormányzó jobboldali erő:

36,8% - 200 mandátum

Polgári Koalíció, vezető ereje a 2007-2015 között kormányon volt jobbközép párt:

31,6 % - 136 mandátum

Harmadik Út (Parasztpárt és a szintén jobbközépnek nevezhető Lengyelország 2050):

13,0% - 55 mandátum

Új Baloldal (fő pártja az 1993-1997 és 2001-2004 között kormányon volt szocialista párt)

8,6% - 30 mandátum

Konföderáció (szélsőjobboldal) 6,2% - 12 mandátum

A szejm 460 fős, a többséghez legalább 231 mandátum kell. Ha a fenti számok valóban beigazolódnak, a győztes PiS-nek még a szélsőjobbal együtt sincs többsége. A másik három párt összesen 248 képviselői helye viszont bőven elég a kormányzáshoz.

Jaroslaw Kaczynski a szavazás után.

MTI/AP/Petr David Josek

Figyelemre méltó, hogy a rasszista, EU-ellenes, ugyanakkor libertáriánus Konföderáció sokkal gyengébben szerepelt, mint a korábbi közvéleménykutatásokban. Bár mindkét fél hevesen tagadta az együttműködés lehetőségét, sokan tartottak attól, hogy ha a hatalom megtartása érdekében „muszáj”, akkor a mostani kormánypárt összefog az 1930-as évek fasiszta mozgalmainak szellemi utódaival. Együttesen szerzett 212 mandátumuk azonban nem ér semmit. A rossz eredményben szerepe lehetett annak, hogy a párt libertáriánus szárnya elutasítja azokat a szociális juttatásokat – az „osztogatást” –, amelyekkel a PiS éppen meg akarta alapozni a győzelmét.

Attól is sokan tartottak, hogy a két kisebb demokratikus csoport nem jut be a parlamentbe. Az Új Baloldalnak 5%-ot, a koalícióként indult Harmadik Útnak 8%-ot kellett túllépnie, és sok korábbi felmérés szerint ennek a határán ingadoztak. Mivel a küszöböt bőven elérték, a Polgári Koalíció megfelelő kormányzási partnereket szerzett, és bár vannak köztük ellentétek, biztosra vehető, hogy meg tudnak egyezni egymással.

Ennek feltétele, hogy Andrzej Duda, as PiS-herz kötődő köztársasági elnök Tuskot bízza meg kormányalakítással. Elsőként azonban várhatóan a PiS vezetőjét kéri fel, arra hivatkozva, hogy az a párt kapta a legtöbb szavazatot (Morawiecki mondta is, hogy erre számít), és így sokáig húzódhat a kormányalakítás.

Persze azért nem árt megvárni a valós, nem csak felmérésen alapuló eredményeket.