Ha valaki azzal vádolná a Zoomot, hogy szeret konkurenseitől koppintani, akkor nem is téved túl nagyot: hónapokkal a Microsoft és a Google után, a Zoom is kiadott egy olyan, mesterséges intelligencia által támogatott funkciót, amely segíti a közös jegyzetelést. Igaz, a zoomos megoldás ennél azért jóval többet kínál.
A virágpor gyűjtésével, szappanbuborékokkal vagy minirobotokkal is be lehet már porozni a haszonnövényeket. Új megoldásokra van szükség, mert fogyatkozik a méhek populációja.
Kezdetben csak zenében utazott a Spotify, de azután kibővítette szolgáltatását a „modern kor rádióműsoraival”, a podcastekkel is. Ebben olyannyira sikeres volt, hogy ma már a leggyakrabban használt audio podcast-platform a világ számos kulcsfontosságú piacán, és az első számú podcast-kiadó az Egyesült Államokban. A podcastek a területen vezetett be most érdekes újdonságokat a streaming-óriás.
Engedély nélkül használták Hanks AI-verzióját egy fogászati biztosítás reklámjához.
Miként lehet bevonni a társadalmat a mesterséges intelligenciát érintő szabályozási folyamatba, és hogyan szolgálhatják a közjót az új technológiák? Shobita Parthasarathy, a Michigani Egyetem professzora beszélgetett a nemzetközi sajtó képviselőivel, köztük a HVG újságírójával.
A fogyasztók egyre inkább arra törekszenek, hogy csökkentsék a birtokukban lévő eszközök számát, miközben egyszerre szeretnének több virtuális élményt és technológiai innovációt, viszont egyre jobban aggódnak adataik biztonsága miatt. Röviden így foglalható össze a Deloitte immár negyedszer végzett éves Connected Consumer felmérése.
Nagy port kavart 2019-ben, amikor kiderült, hogy Amazon-alkalmazottak vizsgálják át a digitális asszisztenssel folytatott beszélgetéseket. Most valami hasonló történik, azonban más okból: a cél, hogy minél értelmesebb legyen az Alexába épített mesterséges intelligencia. De mit tehet a felhasználó, ha nem ért egyet ezzel?
A videók készítői új eszközöket, a nézőik pedig újfajta videókat találnak hamarosan a platformon. A mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat hamarosan mindenki megkapja.
Az átlagfelhasználó kevésbé, a hirdetők annál inkább szeretik a reklámokat, amelyeket egyre nehezebb kikerülni. A Google annak érdekében veti be a mesterséges intelligenciát, hogy a mostaninál elégedettebbek legyenek a hirdetők (és talán a felhasználók is).
Miután a különböző generatív mesterséges intelligenciák egyre többek számára elérhetők, sokan, például a tartalomkészítők is élnek a lehetőséggel. A TikTok tiszta vizet öntene a pohárba, és kifejezetten meg fogja követelni, hogy a tiktokerek tudassák követőikkel, hogy videójuk készítése során bevetették a mesterséges intelligenciát.
Gyermekpornográfia miatt felelhetnek azok a 12-14 éves fiúk, akik a nyáron több lány fotójából is meztelen képet készítettek a mesterséges intelligencia segítségével. Egyiküket állítólag megpróbálták megzsarolni.
Bár épp hogy csak bejelentette/elérhetővé tette idei évre szánt újdonságait (iPhone 15, iOS 17, Apple Watch 9 stb.) az Apple, szó sincs arról, hogy megállt volna az élet Cupertinóban. Olyannyira nem, hogy már a jövő évre várható Apple-termékekről hallani.
Bár a rettegett mentális betegség, az Alzheimer-kór egyelőre még nem gyógyítható, azonban a korai felismerése segíthet lelassítani a betegség előrehaladását. Ausztrál kutatók módszere egy egészen egyszerű vérvizsgálattal tudja megállapítani, fenyeget-e valakit ez a betegség. Ráadásul mindezt akár már az első tünetek megjelenése előtt húsz évvel.
A mesterséges intelligencia előretörése igencsak felkavarta a világot. Sok mindenen változtatott, miközben rengeteg problémát is szült, amelyek között élen jár a szerzői jog megsértése. Perek tucatjaira lehet számítani, szóval lesz bőven munkája az OpenAI ügyvédjeinek.
Egyetlen rosszul konfigurált Azure-hivatkozás is elég volt ahhoz, hogy a Microsoft mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatócsoportja több tucat terabájtnyi privát (céges) adatot tegyen elérhetővé egy GitHub tárolóban. Az eset megfontolandó kérdéseket vet fel a MI-kutatásokkal kapcsolatban.
Kórházban fekvő betegek életkilátásainak megjóslására vetné be a mesterséges intelligenciát egy amerikai nonprofit egészségügyi szervezet, amely több egészségügyi intézményt is működtet. A cél, hogy az eltávozóknak legyen idejük közölni végakaratukat a hozzátartozókkal.
Azt hihetnénk, egyszer s mindenkorra vége a vagyonokat öröklő, most azonban kölcsönt kérő „nigériai trónörökös” e-mailjének, így felesleges is a csalás mögött állók erőlködése. Ők viszont másképp gondolják, sőt, most már a mesterséges intelligenciát is bevetik az ügy érdekében.
A továbbiakban ne is keresse a Zoom IQ mesterséges intelligenciáját. Persze nem arról van szó, hogy a Zoom úgy döntött, nem kér a mesterséges intelligenciából, sőt. Új funkciókkal erősíti meg azt, és ha már így tett, úgy gondolta, nem árt neki egy új név sem.
Bár PDF-szerkesztőkkel Dunát, pontosabban internetet lehet rekeszteni, amelyik ingyenes, annak azért vannak funkcióbeli hiányosságai, amelyik viszont sokat tud, azért a pénztárcába kell nyúlni. Ezért is számít üdítő kivételnek egy olyan program, amely nemcsak hogy mindent tud, amit egy PDF-szerkesztőtől elvárhatunk, de még mesterséges intelligencia is került bele, és – egyelőre – egy fillért sem kell fizetni érte.
Egy évvel ezelőtt valószínűleg még csak a szakmát igen jól ismerők tudtak az OpenAI cég létezéséről. Azután tavaly novemberben bemutatta a ChatGPT-t, amellyel azután elindult a mesterséges intelligencia kora. A vállalat immár olyan jelentősnek tartja magát, hogy úgy döntött, úgy tesz, mint az Apple és a Google.
