Nagy port kavart 2019-ben, amikor kiderült, hogy Amazon-alkalmazottak vizsgálják át a digitális asszisztenssel folytatott beszélgetéseket. Most valami hasonló történik, azonban más okból: a cél, hogy minél értelmesebb legyen az Alexába épített mesterséges intelligencia. De mit tehet a felhasználó, ha nem ért egyet ezzel?
Miután a különböző generatív mesterséges intelligenciák egyre többek számára elérhetők, sokan, például a tartalomkészítők is élnek a lehetőséggel. A TikTok tiszta vizet öntene a pohárba, és kifejezetten meg fogja követelni, hogy a tiktokerek tudassák követőikkel, hogy videójuk készítése során bevetették a mesterséges intelligenciát.
Bár épp hogy csak bejelentette/elérhetővé tette idei évre szánt újdonságait (iPhone 15, iOS 17, Apple Watch 9 stb.) az Apple, szó sincs arról, hogy megállt volna az élet Cupertinóban. Olyannyira nem, hogy már a jövő évre várható Apple-termékekről hallani.
Egyetlen rosszul konfigurált Azure-hivatkozás is elég volt ahhoz, hogy a Microsoft mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatócsoportja több tucat terabájtnyi privát (céges) adatot tegyen elérhetővé egy GitHub tárolóban. Az eset megfontolandó kérdéseket vet fel a MI-kutatásokkal kapcsolatban.
Azt hihetnénk, egyszer s mindenkorra vége a vagyonokat öröklő, most azonban kölcsönt kérő „nigériai trónörökös” e-mailjének, így felesleges is a csalás mögött állók erőlködése. Ők viszont másképp gondolják, sőt, most már a mesterséges intelligenciát is bevetik az ügy érdekében.
A továbbiakban ne is keresse a Zoom IQ mesterséges intelligenciáját. Persze nem arról van szó, hogy a Zoom úgy döntött, nem kér a mesterséges intelligenciából, sőt. Új funkciókkal erősíti meg azt, és ha már így tett, úgy gondolta, nem árt neki egy új név sem.
Bár PDF-szerkesztőkkel Dunát, pontosabban internetet lehet rekeszteni, amelyik ingyenes, annak azért vannak funkcióbeli hiányosságai, amelyik viszont sokat tud, azért a pénztárcába kell nyúlni. Ezért is számít üdítő kivételnek egy olyan program, amely nemcsak hogy mindent tud, amit egy PDF-szerkesztőtől elvárhatunk, de még mesterséges intelligencia is került bele, és – egyelőre – egy fillért sem kell fizetni érte.
Egy évvel ezelőtt valószínűleg még csak a szakmát igen jól ismerők tudtak az OpenAI cég létezéséről. Azután tavaly novemberben bemutatta a ChatGPT-t, amellyel azután elindult a mesterséges intelligencia kora. A vállalat immár olyan jelentősnek tartja magát, hogy úgy döntött, úgy tesz, mint az Apple és a Google.
