A növények beporzásában már a mesterséges intelligencia és a rovarzümmögés imitációja is segít
A virágpor gyűjtésével, szappanbuborékokkal vagy minirobotokkal is be lehet már porozni a haszonnövényeket. Új megoldásokra van szükség, mert fogyatkozik a méhek populációja.
Robotméhek végzik a beporzást az egyik streamingszolgáltató disztópikus sci-fi-darabjában, mert kihaltak a növénytermesztésben létfontosságú munkát természetes módon végző rovarok. Az ötlet bevált, amíg a piciny szerkezeteket át nem programozták gyilkolásra. Bár a műméhek széles körű alkalmazása még messze van, a mesterséges beporzás immár nem csupán tudományos-fantasztikus képzelet.
Megépítették a robotméhet, ami minden irányba képes repülni
Az amerikai Washingtoni Állami Egyetem mérnökeinek szerkezete, a Bee++ képes minden irányba mozogni, így a jövőben már csak a súlyából kellene lefaragni egy kicsit.
A viszonylag új – egyes adatok szerint immár 600-700 millió dolláros – ágazatban már számos startup dolgozott ki kereskedelmi szempontból is működő módszert, amelyeket a világ több pontján használnak. Ez a terület jelentős fejlődés előtt áll, mivel globálisan vészesen csökken a méh- és rovarállomány, amely évmilliókon át ingyen és zavartalanul végezte el a beporzást.
Bár szél és csapadék révén is történhet a porzás, a virágzó növények nagyjából 90 százaléka állatok segítségét veszi igénybe. A tudomány ma hozzávetőleg 200 ezer olyan állatfajt ismer, amely kisebb-nagyobb mértékben részt vesz a beporzásban. Vannak önporzó növények, az emberi táplálkozást szolgáló fajták jó része azonban keresztporzást igényel.
Az emberi fogyasztásra szánt termények háromnegyede függ – legalább részben – a beporzóktól, legyenek azok házi méhek vagy a globálisan több mint 20 ezer fajta vadon élő társaik, például a poszméhek. Európában és az USA-ban a természetes beporzás 75 százaléka jut a különféle méhekre, a többit darazsak, lepkék és egyéb rovarok végzik. Világszerte veszélyben vannak azonban a méhpopulációk – a természetes élőhelyük pusztulása, a rovarirtó szerek használata és a klímaváltozás miatt. A legyengült méheket paraziták pusztítják, Európában például a mézelő méh nagy ellensége az ázsiai méhatka (Varroa destructor). Az ENSZ becslése szerint a méhek számának csökkenése évente több százmilliárd dollár értékű terméskiesést okoz.
Korlátozott sikert ért el Brüsszelben a nagy népi összefogás a méhekért
Bár léteznek uniós javaslatok a növényvédőszerek arányának csökkentésére, hosszabb távon végleges kivonására, a tagállamok nem sietnek a döntéssel. Több mint egymillió EU-s polgár igyekezett felgyorsítani a folyamatot, egyelőre sikertelenül. A téma azonban fontos helyet kapott az európai mezőgazdaságról szóló vitákban.