A jegybanktörvény-módosítás javított verziójában benne marad, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többségi tulajdonában lévő társaságok indokolt esetben megtagadhatják közérdekű adataik kiadását – írta a Világgazdaság.
Eddig négyszer kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól egy törvényhez az államfő: a posta- és az MNB-törvény módosítása a harmadik és a negyedik eset. A csonka, 13 taggal működő Ab várhatóan húsvét után, még Lenkovics Barnabásék leköszönése előtt hoz döntést a két vitatott törvénymódosítás ügyében.
Sem a műkincsgyűjtés, sem az ingatlanvásárlás, sem az adatok titkosítása nem aggályos a jegybank felügyelőbizottságának elnöke szerint.
Bár az Országgyűlés Hivatala szerint a házelnök az ötnapos határidőn belül aláírja az MNB-alapítványok pénzügyeinek eltitkolhatóságáról szóló törvényt, feltűnő, hogy Kövér napokkal késlelteti azt a folyamatot, hogy a közpénzek átlényegülhessenek magánvagyonná. Különösen, hogy a törvényt hipersebességgel fogadtatták el a parlamenttel, és Kövér Lászlónak is volt különvéleménye az abban foglalt elvekről.
Az Európai Központi Banknak véleményezési joga van a magyar jegybankot érintő törvényeknél, mégsem tudott az MNB-alapítványok ügyeit titkosító törvénymódosításról.
Kövér László egy interjúban azt mondta, szerinte igenis közpénz, amit az MNB-alapítványok kezelnek. Azt is mondta, az oktatásban ki kell iktatni a fékeket, és hogy ő személy szerint támogatná a kötelező sorkatonai szolgálat újrabevezetését, de ma nem olyan a helyzet, hogy ezt fel lehessen vetni.
Levélben kérte Áder János köztársasági elnöktől a Transparency International (TI) jogvédő szervezet, hogy ne írja alá a postáról és a jegybankról szóló új jogszabályokat, amelyek a szervezet szerint korlátozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Azt is kérték tőle, kezdeményezze a két törvény Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatát.
Visszamenőleges hatállyal, azért, hogy még a folyamatban lévő pereket is megnyerje a jegybank, amelyekben egyébként tisztán vesztésre áll.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökére, alelnökére és a Pénzügyi Békéltető Testület elnökére mégis alkalmazni kell a féléves munkavállalási moratóriumot, viszont a felmentési időre és a végkielégítésre járó - összesen egy évnyi - jövedelmük után csak egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetniük - egyebek mellett ezt tartalmazza az MNB törvényt módosító törvényjavaslathoz benyújtott, zárószavazás előtti módosító csomag.
A devizatartalék kérdése továbbra is a monetáris tanács hatásköre, ezen a kormány nem kíván változtatni - válaszolta Varga Mihály tárca nélküli miniszter képviselői kérdésre.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetért a jegybanktörvény módosításaival - mondta Simor András, az MNB elnöke az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén.
Megkezdődött a Parlamentben a köztársasági elnök által visszadobott, botrányos MNB-törvénymódosítás vitája. A titkolózás köztársásági elnök és egyéb hatóságok által is kifogásolt részei kikerültek a javaslatból, de az ellenzék nem elégedett. A kormány szerint az ügyészséghez kell fordulni, ha valaki gyanús dolgokat lát, a kormány csak túltolta a biciklit jószándékúan. Az érintett Bánki Erik fideszes képviselő meg sem jelent a részletes vita alatt. Az ellenzék szerint régen selyemzsinór járt volna Matolcsynak, ma itt viszont fizetésemelést kap. A Parlament meg is szavazta a törvénymódosítást
Módosítják azt a törvényt is, amely meghatározza, mi is az a dohányzás.
Nem vették figyelembe az adatvédelmi hatóságot vezető Péterfalvi Attila aggályait az alkotmányellenesnek bizonyult MNB-törvény megszövegezői, „egyszerűen lesöpörték az asztalról” azokat – tudta meg a Népszabadság.
A köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Bankról, és a postai szolgáltatásokról szóló törvények ügyében fordult az Alkotmánybírósághoz. Ha az a döntés születik, hogy a két nagy vitát generáló törvényt alkotmányellenes, akkor a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek. Ha viszont az Ab elutasítja az indítványt, akkor az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia a törvényeket.
Ma tárgyalja az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János köztársasági elnök indítványait, amelyekben előzetes normakontrollt kért az MNB-törvényről és postatörvényről.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 300 millió forintot juttatott három Pallas Athéné alapítványának, a Matolcsy György jegybankelnök kuratóriumi elnöksége alatt álló Domus Animaenak, valamint a Domus Concordiaenak és a Domus Innovationisnak január végén – írta a Világgazdaság. A lap szerint immár a 280 milliárd forintot közelíti a Pallas Athénék összvagyona.
A Transparency International után a Magyar Lapkiadók Egyesülete is levélben kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a postáról és a jegybankról szóló új jogszabályokat, amelyek a szerintük korlátozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést.
Az Európai Bizottság csütörtökön hivatalosan is lezárta a Magyarország ellen januárban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségének kérdésével kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárást.
Egyetlen, a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott ellenzéki módosítót sem támogatott az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága keddi ülésén.
