A 300 milliót az MNB egy hónappal azelőtt juttatta az alapítványoknak, hogy Bánki Erik fideszes képviselő javaslatára az Országgyűlés módosította a jegybanktörvényt, ezzel megengedve az alapítványoknak, hogy eltitkolják, mire költenek az immár 280 milliárdot közelítő vagyonukból – írta a VG. Az alapítványok viszont még nem mentesültek az adatközlés alól, mert Áder János államfő a törvény visszamenőleges hatálya miatt szerdán normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.

Az alapító MNB egyébként folyamatosan növeli a VG szerint azt az összeget, amelyet az alapítványai a teljes vagyonukból azok hozadékával együtt felhasználhatnak. Míg ez az összeg a 2014 őszéig létrehozott öt alapítványnál még csak 2-2 milliárd forint volt, addig ma már a 2014 végén fél tucatra bővült alapítványi kör egyenként folyósíthat legalább 10 milliárdot – hatan együtt pedig összesen már közel 75 milliárdot.

Hogy e lehetőséget mennyire használták ki, nem tudni, mivel az alapítványok nem válaszoltak a VG kérdésére, hogy mennyit költöttek január 31-ig. Az eddig nyilvánosságra került egyetlen és nem teljes éves beszámolójuk a 2014. végi állapotról nem mérvadó, hiszen gyaníthatóan az addig odaítélt kevesebb mint 200 milliónál tavaly nagyságrenddel többet folyósíthattak.

Vagyonuk többi, immár 185 milliárd forintos részének csak a hozamát használhatják fel az MNB-alapítványok. Utóbbiak Matolcsy György korábbi tájékoztatása szerint kizárólag állampapírokban fialtatják a vagyonukat – így a lap szerint nekik köszönhető, hogy a háztartásokat segítő nonprofit intézmények állampapír-állománya idén január végén 222 milliárdnyi volt. Ebből lehetett 170-180 milliárdnyi az alapítványoké.

Volt ennél több is náluk, tavaly július végén 200-210 milliárdnyi, ám ebből 30-35 milliárdnyit 2015 végéig eladogattak – tette hozzá a VG. Azt viszont, hogy az ebből származó bevételt mire költötték, csak akkor tudhatjuk meg, ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy az alapítványok adatait nem lehet visszamenőleges hatállyal titkosíttatni.