Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Ma tárgyalja az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János köztársasági elnök indítványait, amelyekben előzetes normakontrollt kért az MNB-törvényről és postatörvényről.
Kedden tárgyalja a csonka, 13 taggal működő Ab az MNB-alapítványok pénzügyeinek titkosítását is elrendelő törvény és a posta adatszolgáltatását is korlátozó előzetes normakontrolljára vonatkozó indítványt. Ha az Ab megállapítja, hogy a jogszabályok alkotmányellenesek, a parlamentnek újra kell őket tárgyalnia, ha pedig az Ab elutasítja az indítványt, akkor a törvényeket az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia.
Áder János korábban azzal indokolta az előzetes normakontrollra vonatkozó indítványát, hogy szerinte az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját pedig a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkozva kérte.
Az MNB-törvény kivételes eljárásban elfogadott módosítása akár tíz évig korlátozná az nemzeti bank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy létesítésükkel a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.
A módosítást éles vitákat váltott ki azzal kapcsolatban, hogy közpénznek tektinthetők-e az MNB-alapítványok vagyona, amelynek egy részét eddig többek között értékes ingatlanokra költöttek el.
Kövér László házelnök korábban egy interjúban azt mondta, szerinte a források közpénznek tekinthetők. A törvény átírása több ellenzéki képviselő mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője szerint is alkotmányellenes lehet, szerinte ugyanis az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvény egyértelműen meghatározza, hogy az MNB-nek és vállalkozásainak, alapítványainak a tevékenysége közfeladatnak minősül, így tehát nemzeti vagyonnal gazdálkodnak.
Az Ab-nak az államfői indítvány beérkezésétől számított harminc napon belül kell döntést hozni, ez a határidő április 8-án jár le, tehát még azelőtt döntés születhet, hogy április második felében a jelenlegi tagok közül lejár Lenkovics Barnabás elnök és Lévay Miklós mandátuma. Tavaly februárban Paczolay Péter, március elején pedig Kiss László mandátuma járt le, de a helyükre még nem választottak új tagot, így a testület jelenleg csak 13 taggal működik.
Az MNB-ről, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása a harmadik és negyedik eset, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.