Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Levélben kérte Áder János köztársasági elnöktől a Transparency International (TI) jogvédő szervezet, hogy ne írja alá a postáról és a jegybankról szóló új jogszabályokat, amelyek a szervezet szerint korlátozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Azt is kérték tőle, kezdeményezze a két törvény Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatát.
Áder állítólag nem írná alá |
A Magyar Nemzet korábban azt írta, információik szerint Áder János köztársasági elnök nem írja alá a kedden módosított jegybanktörvényt, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben eltitkolják az MNB alapítványainak pénzügyeit. |
Március 1-jén az Országgyűlés ismét két olyan törvényt fogadott el, amelyek súlyosan korlátozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést – írta az államfőnek címzett nyílt levelében a TI.
A szervezet szerint a Magyar Postáról szóló törvény és a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény lényege ugyanaz: ezek az állami tulajdonban álló társaságok és az általuk irányított vállalatok mentesülnek az adataik közzétételére vonatkozó kötelezettségek alól.
A két törvény megnehezíti, hogy a polgárok, élve a jogaikkal, ellenőrizzék a hatalom működését és a közpénzek elköltését, emiatt ezek a törvények nem szolgálják a magyar polgárok javát és nincsen keresnivalójuk a magyar jogrendszerben – írták.
A TI hozzátette, hogy a parlament a jegybank esetében különös figyelmet fordított az alapítványi vagyonra, amely, a törvény indokolása szerint, az alapító MNB-től történő elkülönülésre figyelemmel "elveszíti közvagyon jellegét”. Ez a rendelkezés egymagában 250 milliárd forint sorsát rejti el a polgárok vigyázó szeme elől, de a Magyar Posta esetében is 200 milliárd forint felhasználása válik titokká – tették hozzá.
A TI arról is írt Ádernek, hogy több pert indítottak a jegybank és alapítványai ellen azért, mert meg akarják tudni, ezek a szervezetek mire költik a pénzt.
"Első fokon rendre meg is nyertük ezeket a pereket, a bíróságok ugyanis úgy ítélték meg, hogy az MNB pénze akkor is közpénznek minősül, ha alapítványok rendelkezésére bocsátja, vagy ha közbeszerzés keretében a Századvég Alapítványnak juttatja. Mivel az Országgyűlés döntése értelmében mindkét törvényt alkalmazni kell a jelenleg folyamatban lévő eljárásokban is, ezeket a pereket másodfokon várhatóan el fogjuk veszíteni" – közölték.
"Nehéz olyan ellenféllel küzdeni a bíróságon, amelyik, ha vesztésre áll, menetközben átírja a szabályokat, hogy javítsa a saját esélyeit. Arról nem is beszélve, hogy valódi demokráciában az állam nem avatkozik be törvényi eszközökkel folyamatban lévő peres eljárásokba, az ugyanis súlyosan sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő, mindenkit megillető alapvető jogot" – közölték.
A szervezet hozzátette, azt kérik Ádertől, akadályozza meg a két kifogásolt jogszabály hatálybalépését azáltal, hogy kezdeményezi az Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatukat.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.