Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Levélben kérte Áder János köztársasági elnöktől a Transparency International (TI) jogvédő szervezet, hogy ne írja alá a postáról és a jegybankról szóló új jogszabályokat, amelyek a szervezet szerint korlátozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Azt is kérték tőle, kezdeményezze a két törvény Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatát.
Áder állítólag nem írná alá |
A Magyar Nemzet korábban azt írta, információik szerint Áder János köztársasági elnök nem írja alá a kedden módosított jegybanktörvényt, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben eltitkolják az MNB alapítványainak pénzügyeit. |
Március 1-jén az Országgyűlés ismét két olyan törvényt fogadott el, amelyek súlyosan korlátozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést – írta az államfőnek címzett nyílt levelében a TI.
A szervezet szerint a Magyar Postáról szóló törvény és a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény lényege ugyanaz: ezek az állami tulajdonban álló társaságok és az általuk irányított vállalatok mentesülnek az adataik közzétételére vonatkozó kötelezettségek alól.
A két törvény megnehezíti, hogy a polgárok, élve a jogaikkal, ellenőrizzék a hatalom működését és a közpénzek elköltését, emiatt ezek a törvények nem szolgálják a magyar polgárok javát és nincsen keresnivalójuk a magyar jogrendszerben – írták.
A TI hozzátette, hogy a parlament a jegybank esetében különös figyelmet fordított az alapítványi vagyonra, amely, a törvény indokolása szerint, az alapító MNB-től történő elkülönülésre figyelemmel "elveszíti közvagyon jellegét”. Ez a rendelkezés egymagában 250 milliárd forint sorsát rejti el a polgárok vigyázó szeme elől, de a Magyar Posta esetében is 200 milliárd forint felhasználása válik titokká – tették hozzá.
A TI arról is írt Ádernek, hogy több pert indítottak a jegybank és alapítványai ellen azért, mert meg akarják tudni, ezek a szervezetek mire költik a pénzt.
"Első fokon rendre meg is nyertük ezeket a pereket, a bíróságok ugyanis úgy ítélték meg, hogy az MNB pénze akkor is közpénznek minősül, ha alapítványok rendelkezésére bocsátja, vagy ha közbeszerzés keretében a Századvég Alapítványnak juttatja. Mivel az Országgyűlés döntése értelmében mindkét törvényt alkalmazni kell a jelenleg folyamatban lévő eljárásokban is, ezeket a pereket másodfokon várhatóan el fogjuk veszíteni" – közölték.
"Nehéz olyan ellenféllel küzdeni a bíróságon, amelyik, ha vesztésre áll, menetközben átírja a szabályokat, hogy javítsa a saját esélyeit. Arról nem is beszélve, hogy valódi demokráciában az állam nem avatkozik be törvényi eszközökkel folyamatban lévő peres eljárásokba, az ugyanis súlyosan sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő, mindenkit megillető alapvető jogot" – közölték.
A szervezet hozzátette, azt kérik Ádertől, akadályozza meg a két kifogásolt jogszabály hatálybalépését azáltal, hogy kezdeményezi az Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatukat.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az még nem dőlt el, meddig lesz elérhető.
A Tisztelet Társasága alapítója hosszú betegség után halt meg, 54 éves volt.
14 kilót fogyott a német aktivista.
Fedinec Csilla szerint enyhíthető lett volna a feszültség a kárpátaljai magyar férfi halála ügyében, ha értelmes párbeszéd indul Ukrajnával.