Négy szakszervezet 94 pontból álló módosító csomagot küldött az országgyűlési képviselőknek a Munka törvénykönyvéhez kapcsolódóan, mert úgy vélik, hogy a tervezet jelenlegi formájában is rontja a munkavállalók pozícióját, és nem növeli a foglalkoztatottságot - mondták a szakszervezetek vezetői.
A minimálbér vállalkozók számára történő kompenzációja nem egyszerűen költségvetési, hanem társadalmi kérdés - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a Napi Gazdaságnak.
Az új Munka törvénykönyv tervezete, módosítás nélkül kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a munkavállalókat a jelenleginél, s nagyobb teret adna a munkáltatónak. A dolgozók kevesebb pénzért végeznék ugyanazt a munkát, mindemellett lehetetlenné akarják tenni a dolgozói érdekképviseletet - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerdán Salgótarjánban.
Július 28-án egyeztetett a 6 nagy szakszervezet a Munka törvénykönyve kapcsán, azt nem tudni, hogy a mostani egyeztetésen miért maradt ki a LIGA és a Munkástanácsok Szakszervezete. Mint utólag kiderült, ők ketten egy közös álláspontot készítettek.
Ha a Munka törvénykönyvének napvilágot látott tervezete hatályba lépne, akkor az egyaránt csökkentené a munkahelyek és a legálisan foglalkoztatottak számát, illetve a belső piaci és a járulékbevételeket is - mondta keddi, az LMP politikusaival közösen tartott sajtótájékoztatóján a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.
Az Autonómok és az MSZOSZ csak tüneti kezelésnek tartják a parlament előtt lévő bérkompenzációs javaslatot, mivel az alacsony keresetűek nettó bérének szinten tartása nem elég a reálkeresetek csökkenésének megállításához, a Munkástanácsok ezzel együtt pozitív, kedvező lépésnek tartja az elképzelést.
Ha nem teljesülnek a követeléseik, a szakszervezetek a bohóctüntetés után is folytatják a demonstrációkat. A bohócforradalommal egy időben 140-150 autó vonult fel Budapesten. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint széles körű társadalmi egyetértésre van szükség a kormány egyes intézkedései ellen; a bohócforradalommal ezt akarják elindítani.
A szakszervezetek szerint visszalépést jelent az érdekegyeztetés rendszerének átalakítása, amelyet az Országos Érdekegyeztető Tanács megszüntetéseként értékelnek, és attól tartanak, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács nem lesz hatékony fórum a munkavállalói érdekek védelmére, ez pedig néhány érdekképviselet szerint súlyos társadalmi feszültségekhez vezethet.
Az iparkamara elnökének nyilatkozataiból sokkal inkább egy XIX. századi újtőkés szemlélete, mint egy európai értékeket képviselő, a vállalkozás alkalmazottai és környezete iránt felelősséget érző vállalkozó álláspontja olvasható ki – fejtette ki a hvg.hu-nak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke.
Az idei május 1-je az együtt ünneplő négy szakszervezeti konföderáció szerint nem olyan lesz, mint tavaly, mert hónapról hónapra romlik a munkavállalók helyzete, a kormány pedig hetente újabb intézkedéseket jelent be - erről az MSZOSZ, a SZEF, az ÉSZT és az ASZSZ vezetői beszéltek pénteki sajtótájékoztatójukon.
A miniszterelnök szerdán megbeszélést folytat a LIGA Szakszervezetek elnökével is azt követően, hogy hétfőn már találkozott a Munkástanácsok vezetőjével.
A szakszervezetek szombati demonstrációja a külső szemlélőnek csupán egy meglehetősen nagy létszámú, látványos bulinak tűnt. Meglehet, ennél többről volt szó: a rendszerváltás utáni magyar demokrácia útelágazáshoz érkezett, ahonnan az érintett szereplők több irányba is elindulhatnak.
