Fenékig átlátszó a Balaton vize
A nagy melegben sem kell aggódni a tó vízminőségéért.
A múlt héten röppent fel a hír, hogy bizonytalan időre raktárba költöztetik az akadémia képzőművészeti gyűjteményét. Most megszólalt az intézmény.
Hivatalos tájékoztatás nélkül, bizonytalan időre raktárba költöztetik az akadémia közismert portrékat is tartalmazó képzőművészeti gyűjteményét. A képekkel foglalkozó munkatársak jövő pénteken tartják a finisszázst.
A Magyar Tudományos Akadémia mint szervezet ne foglaljon állást a közállapotokat érintő ügyekben, magát a tagságot azonban kifejezetten vitára biztatja az MTA újraválasztott elnöke. Lovász László nem érzi, hogy a CEU melletti kiállása miatt büntetésbe került volna az Akadémia, szerinte az egyetem működése körüli bizonytalanság viszont sokat ártott Magyarország tudományos vonzerejének. Lovász a külföldre távozott magyar kutatók visszacsábításának feltételeiről is beszélt a hvg.hu-nak.
Magyar tudósoknak sikerült megmérniük az Aranyjános forgási periódusát, azaz megállapítani, hogy milyen hosszú egy nap a kisbolygón – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az égitest forgási periódusa félórányi bizonytalansággal 3,5 óra, ami a kisbolygók átlagosan nyolcórás forgási idejéhez képest igen gyorsnak számít.
"A klímavitát érdemes a tények talaján folytatni, nem pedig a morális pánik nyomása alatt" - javasolja a HVG munkatársa, aki szerint a globális felmelegedés ügyében a 3 százaléknyi "elhajló" hangját is érdemes meghallani.
Az MTA helyett az Osiris adta ki a fontos társadalmi problémákat taglaló kötetet, mert állítólag az MTA felső vezetése leszólt, politikailag nem lenne ez jó. Az Akadémia cáfol.
Lovász László elmondta, miért emelte fel kivételesen a hangját közéleti témában, amikor a CEU-t ellehetetlenítő törvényt elfogadták. Szerinte a magyar tudomány érdeke, hogy a CEU zaklatás nélkül folytathassa a kutatást és az oktatást, ami ráadásul egy fillérjébe sem kerül a magyar adófizetőknek.
Valójában a tudományos szabadság és a tudományos intézetek függetlensége elleni fellépésről van szó – írja a magyar tudós.
Süketek párbeszédeként is leírhatnánk a CEU rektor-helyettese és az oktatási államtitkár csütörtöki, Magyar Tudományos Akadémia által szervezett vitafórumát, ha a szándék, illetve az intézmény iránti tisztelet nem követelne emelkedettebb jelzőket. Az MTA elnöke kedden vállalta, hogy közvetít az egyetem és a kormány között, a közös nevező azonban nem lett meg a másfél órás kerekasztal-beszélgetésen.
Lovász László szerint "nagyon szerencsétlen" lenne, ha külföldre költözne a CEU.
Az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának vezetője azt állítja, a munkaközösség nem kormányzati intézmény, hanem kizárólagosan tudományos célok mentén, a nyilvánosság előtt működő kezdeményezés.
Lovász László beszélt Palkovics Lászlóval, Balog Zoltánnal és Liviu Mateijel, a CEU rektorhelyettesével is az egyetemről, de miután megalkották a törvényt, kiszállt az ügyből.
"Azon érdemes lenne elgondolkodnia Miniszterelnök úrnak, hogy ha a hátországát elveszíti, utána vajon meddig lehet még kormányozni? És érdemes-e?" - írja Orbán Viktornak Matolcsi Máté, az MTA "erős jobboldali gyökerű" matematikusa.
Levelet írt az államfőnek Lovász László, hogy ne írja alá a kormánypárt CEU-t ellehetetlenítő törvényét.
Az MTA arról az örömteli hírről adott hírt, hogy újabb magyar kutató nyert kutatási pályázaton, az EU-s Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain. Egy kutató akár 900 millió forintnyi támogatást is nyer ezeken a pályázatokon.
A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatói nyilatkozatot adtak ki, melyben felszólítják a magyar felsőoktatás és kutatás vezetőit, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel védjék hazai intézményeink, köztük a Közép-európai Egyetem létét és autonómiáját.
Egyre gyarapszik az MTA elnökének szolidaritási nyilatkozatához csatlakozó akadémiai bizottságok száma.
A 2014 májusában megválasztott Lovász László második elnöki ciklusát kezdheti meg az MTA-n, ha erre a közgyűlés is rábólint.