A CEU ügye a magyar tudományt közvetlenül érintő kérdés volt, ezért "most szólnunk kellett" – indokolta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Heti Válasznak, hogy miért szólalt fel egy közéleti kérdésben. Lovász szerint azt MTA-nak világosan ki kell mondania:

a magyar tudomány érdeke, hogy a CEU változatlan feltételek mellett, zaklatás nélkül folytathassa a kutatást és a szintén hasznos nemzetközi oktatást, ami a magyar adófizetőknek egy fillérjébe sem kerül.

Lovász szerint a tudományos akadémiának akkor kell testületileg megszólalnia, ha a tagok többsége egyetért az állásponttal, és a kérdés érinti a tudományt. A CEU ellehetetlenítése pedig ilyen témának tekinthető. Mint mondta, nem találkozott olyan akadémikussal, aki vitatná a CEU budapesti működésének hasznát, vagy megkérdőjelezte volna az ott zajló tudományos munka értékét. Olyannal viszont igen, akinek nem volt szimpatikus, hogy az egyetem egyből nemzetközi színtérre vitte az ügyet.

Azt mondta, téves logikán alapszik az a felvetés, hogy a CEU az MTA vetélytársa lenne, és ezért örülni kellene a kihullásának: "végső soron nem egymással rivalizálunk, hanem kéz a kézben versenyzünk a világgal".

Az elnök az interjúban külön kiemelt három tudományt, amelyben a CEU-n világviszonylatban is vezető tudósok dolgoznak: ilyen a kognitív pszichológia, a Barabási Albert-László nevével fémjelzett matematikai közgazdaságtan, valamint a hálózatelmélet.

A gendert leszóló kérdésre Lovász úgy válaszolt: "Szögezzük le: a gender studies, a társadalmi nemek tanulmányozása teljes létjogosultsággal bíró tudományterület". Az MTA-elnök szerint érdemes a vizsgálódásra, hogy milyen különbségek vannak a nemek között, azok mire vezethetők vissza, és hogyan lehet elősegíteni a nők érvényesülését, érdemes a vizsgálódásra, és "félreérhető egyes művelőinek vadhajtásai alapján megítélni egy tudományterületet".

Az MTA közgyűlése tavaly bizottságot állított fel a kutatónők helyzetének javítására, és idén meg is szavazta a bizottság javaslatainak többségét. Azonos teljesítmény esetén a nőket részesítik előnyben pályázatokon és a kutatói állások betöltésekor, valamint jutalmazzák a női tagokat jelölő akadémiai osztályokat. Az intézkedésekre azért volt szükség, mert a kutatónők számos hátránnyal kénytelenek szembesülni pályájukon, és az elmúlt egy évben egyetlen akadémiai osztály sem jelölt nőt az MTA új levelező tagjai közé.