Gera góljával legyőztük a finneket
Nagyon fontos volt, hogy a magyar válogatott hazai pályán begyűjtse a három pontot Finnország ellen, amit végül egy 84. percben szerzett Gera fejesgóllal sikerült is teljesíteni.
Nagyon fontos volt, hogy a magyar válogatott hazai pályán begyűjtse a három pontot Finnország ellen, amit végül egy 84. percben szerzett Gera fejesgóllal sikerült is teljesíteni.
Míg Magyarországon az Eurostat friss statisztikái szerint döbbenetes módon ugrott meg egy év alatt a szegénység és társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya, addig az Egyesült Államokban a válság előtti szintre csökkent azon felnőttek aránya, akiknek problémát okoz az élelmiszer beszerzése.
A tavasszal született uniós közbeszerzési irányelvek alapján elkészült az új magyar közbeszerzési törvény koncepciója, amely gyorsítani, egyszerűsíteni és jogszerűbbé akarja tenni az eljárásokat - a koncepció szerdán került fel a kormány honlapjára.
Magyarországon az idei 3 százalékos GDP növekedés után 2015-ben csak 2 százalékos emelkedést prognosztizált a Businesseurope legfrissebb előrejelzése; az Európai Unió számos tagországában ugyanakkor javulnak a növekedési kilátások jövőre.
A magyarországi infláció várhatóan legkorábban két év múlva éri el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos középtávú célját, miközben a gazdasági növekedés lendülete is apad, és ebben a környezetben az ezzel ellentétes jegybanki kommunikáció ellenére is megnőtt a további MNB-kamatcsökkentések esélye – vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Miért vagyunk egyre frusztráltabbak, miért érzünk nosztalgiát 25 éve elteltével is egy olyan korszak iránt, amikor sem önállóak, sem szabadok nem voltunk? Miért torpan meg újra és újra Kelet-Európa és ezen belül Magyarország? Fogunk-e valaha olyan jól élni, mint az osztrákok? Cserbenhagyta-e a régiót a Nyugat, vagy az orosz fenyegetés miatt végre a hónunk alá nyúl? Ennyi kudarc után miért Brüsszel maradt az egyetlen reményünk? A régió történelmét kutató Stefano Bottoni történésszel beszélgettünk.
Ha már Kelet és Nyugat közötti libikókázás, akkor összeszedtünk pár olyan gazdasági, társadalmi mutatót, amelyben összehasonlítjuk Magyarország értékeit más közép-európai, illetve közép-ázsiai posztszovjet országok eredményeivel. Közép-Európa sokkal, de sokkal jobb hely a közép-ázsiai országoknál. Minden tekintetben.
Kelet vagy Nyugat? Mérlegre tettük, hogy ha pusztán a pénzügyi oldalát, pragmatikusan nézzük, akkor Putyin orosz elnöknek (és a kínai elnöknek) vagy Juncker, az Európai Bizottság elnökének (és az amerikai elnöknek) az ölelése lehet-e kifizetődőbb Magyarország számára.
AZ INA-részvények eladása körül alakulhat ki az újabb magyar-amerikai konfliktus.
Ugyanazon a helyen ragadt be Magyarország a Világbank 2015-ös Doing Business rangsorán, mint tavaly, a régiós országok ugyanakkor jelentősen javítottak helyzetükön. Csehország, Bulgária és Románia is lehagyott bennünket.
A miniszterelnök törvénnyel kényszerítené a felnőtteket, hogy gondoskodjanak idős szüleikről. Tévhit, hogy akik támogatásra szorulnak, azok a nyugdíjasok. Éppen a mai felnőtteket, gyerekeket kéne segíteni, mert ők már nagyon kevés nyugdíjat kapnak majd az államtól. És ezzel sokan tisztában vannak. De nem sokan tesznek ellene, sem a saját, sem a gyerekük érdekében. Ha minden nap félretesz a gyerekének 100 forintot, az multimilliomos lehet nyugdíjas korára.
Most a fém-, a gépipar és az autógyártás ellen vezetnének be az oroszok részleges embargót. Ez pedig akár jobban is fájhat a magyar gazdaságnak, mint az élelmiszeripart sújtó szankciók, ugyanakkor hatása kisebb lenne, mint egy esetleges gyógyszeripari korlátozásnak.
Ukrajnát és Magyarországot leszámítva jól teljesít a Raiffeisen Bank International a cég pénzügyi vezetője szerint, 2015-ben pedig már profit is jöhet az idénre tervezett komoly veszteség után.
A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni. A KSH egy nemzetközi projekt keretében felmérte, hogy pontosan mennyi magyar is vándorolhatott ki Magyarországról. A 350 ezer kiment, huzamosabb időt kint is dolgozó honfitársunk jellemzőit megnézve riasztó és felettébb aggodalomra okot adó mutatók is vannak. Kiválogattunk ezek közül most négy fontos elemet.
A múlt év elején mintegy 350 ezer olyan kivándorolt magyar élt a világban, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A KSH és a SEEMIG – 8 ország részvételével futó uniós társfinanszírozott transznacionális – program kutatói által közreadott becslés ugyanakkor egyszeri érvényességűnek tekinthető. Magyarországon gyorsul a kivándorlás, ám nem tőlünk mennek el leginkább az emberek.
A Nyugat és Oroszország közötti küzdelem következő frontvonalát vizionálva kommentálja a hét végi tüntetéseket az International Business Times. Orbán Viktor a lap szerint olyan szerepet játszhat, mint amilyet Viktor Janukovics volt oroszbarát elnök alakított Ukrajnában.
Jelentősen többe kerül a földgáz azokban az országokban, ahol magas a fogyasztásban az orosz import aránya. Ez valószínűleg nem az importtól való függésnek, hanem az orosz importtól való függésnek köszönhető.
Kedvező lehet Magyarországnak a transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodás, ha jól képviselik az ország érdekeit az egyezményről folytatott tárgyalásokon – mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén.
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése érdekes félmondatokat tartalmaz, a szöveg arra utal, hogy a Magyarország által felhasznált uniós források kapcsán büntetésekre számíthatunk Brüsszel felől. Ez minden bizonnyal a magyar médiában hónapok óta keringő aszfaltügy lehet. A bizottság úgy fest, biztos büntetéssel kalkulál.
Nincs Magyarországon lobbitörvény, ma csak ellenőrizetlenül és átláthatatlanul lehet lobbizni hazánkban, ezért esély sincs arra, hogy kiderüljön: melyik megállapodás sorsa dőlt el egy focimeccs VIP-páholyában, és melyik a kormány valamelyik keleti üzleti delegációjában a Transparency International szerint. A stratégiai megállapodások rendszere emellett ugyan nem ördögtől való, de a gyakorlat szerint a dokumentumok semmire sem kötelezik a feleket. A civil szervezet leginkább azt kifogásolja, hogy teljesen átláthatatlan, melyik céggel milyen megfontolások alapján szerződik a kormány.