Hiába lennénk képesek elutazni a Marsig, ha energia híján nem tudunk visszatérni, és élni sem tudunk a bolygó felszínén. A tudósok most nagyot léptek afelé, hogy mégis legyen rá esélyünk.
A marsi emberi élet lehetőségére keresi a választ a tervek szerint május 5-én útnak induló amerikai bolygóközi járat, az InSight. A Földdel szomszédos bolygó talaj alatti rétegeinek tanulmányozására alkalmas szondától az amerikai űrhivatal, a NASA annak kiderítését várja, hogy mennyire lakható a környék, ha az emberek bunkerekbe költöznek, védőfelszerelést használnak és a planéta belsejének geotermikus energiáját hasznosítják.
A jövőn gondolkodók közül egyre többen vetik fel: fejlődjön bármivé az emberiség a következő pár évszázadban, kíváncsiságunk okán és túlélésünk érdekében le kell telepednünk egy másik bolygón is. Van azonban néhány dolog, amit meg kell oldanunk még az egyre közelebbinek és reálisabbnak tűnő indulás előtt.
Bárki nevét felviszi a Marsra a NASA májusban útnak induló InSight Mars-járóján. Aki szeretné feljuttatni a nevét, az jobb, ha minél előbb kitölti az erre szolgáló űrlapot.
Visszatért az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) hatfős kutatócsapata nyolc hónapon át tartó izolációjából, melyet a Marson tapasztalhatóhoz hasonló körülmények között töltött egy Hawaii-szigeti vulkánon.
Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrhajózási Hivatal (NASA) bejelentette: kiválasztotta azokat az asztronautákat, akiket a tervezett Mars-utazásra készítenek fel.
Bár a marsi településalapítás még a jövő zenéje, a kutatók már az ottani leendő házak építőanyagán dolgoznak.
Hárompontos tervet közölt a NASA, amely szerint a 2030-as években embert küldenének a vörös bolygóra.
A marsi című könyvet és annak Mentőexpedíció című filmváltozatát épp most rajongják körül, többek közt azért, mert a sztorijuk valós tudományos alapokra épül, az Európai Űrügynökség főfelügyelője például tanácsadóként vett részt a filmben, miközben azért kompromisszumokat is kellett hozniuk a feleknek. De mennyit tudunk valójában arról, hogy milyen hatása lenne az emberre egy Mars-missziónak? Mit tesz az elmével a súlytalanság és az elszigeteltség? Erről beszélgettünk két magyar űrpszichológussal.
Meglepődve integető egyszemű, zöld idegenek és az emberek által felhúzott futurisztikus lakóépületek egyaránt megjelentek sokak képzeletében, mióta a NASA bejelentette a Földhöz leginkább hasonló új bolygó felfedezését. Bár a bolygó nagyon messze (sőt még annál is messzebb) van, eljátszottunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha. Már csak azért is, mert egy közelebbi bolygón, a Marson letáborozás mellett nemcsak fantasztikus, hanem tudományos érvek is szólnak.
A NASA már a Marsra, pontosabban a Marsra jutásra gondol, fejleszti a világ legerősebb hordozórakétáját.
Sikeresen Mars körüli pályára állt szerdán egy indiai űrszonda. India ezzel betört a marskutató országok és ügynökségek nem túl népes "elitklubjába", és egyben az első olyan országgá vált, amelynek első próbálkozásra sikerült végrehajtania a marsi űrmissziót.
