A családi adókedvezménynek köszönhetően a gyerekes munkavállalók keresetének adóterhelése rendkívül alacsony Magyarországon, alig nagyobb, mint Üzbegisztánban vagy Kirgizisztánban. Cserébe a kézhez kapott kereseteket magas kulccsal adóztatja a kormány a fogyasztáson keresztül. Ráadásul a magyar keresetek a szűkebb régiót nézve inkább alacsonynak számítanak.
A 17 százalékos infláció mellett a bérek csupán 11 százalékkal nőttek.
Egy nemrég megjelent felmérés újra látványosan megerősítette, hogy Kelet-Európában, arányait tekintve, a magyar dolgozóktól vonja el az állam a legtöbb pénzt. Ez azt jelenti, hogy a magyarok csak most kezdenek el nettó értelemben keresni, az év csaknem felét csak az adók és járulékok miatt gürcölték végig, vagyis az államnak dolgoztak – ma van az utolsó ilyen munkanap. A csehek vagy a lengyelek már korábban letudták ezt a kötelességüket, és többet visznek haza, mint a magyarok. A litvánok pénztárcájában pedig ugyanannyi pénz van, mint a magyarokéban, annak ellenére, hogy kevesebb értéket termelnek.
Mivel az ekáer-regisztrációhoz magyar adószám kell, a külföldi cég - belföldi áfaregisztráció hiányában - nem lehet címzett. A belföldi vevő pedig az árumozgásban nem érintett, a logisztikai szolgáltató pedig az ekáer-rendelet szerint nem lehet kötelezett. Ez a gyakorlat nemcsak megoldhatatlan anomáliát okoz az ekáer-rendszerben, hanem jelentős adókockázatot is hordoz.
Az EKÁER rávilágított egy olyan adójogszabályra, amelyet a külföldi vállalatok tömegesen figyelmen kívül hagynak.
Kevés cégvezető van tisztában az osztalékelőleg-fizetés új szabályaival, vagyis azzal, hogy a jelenlegi átmeneti időszakban a régi és az új szabályozás közül is választhat. Márpedig a választáson akár sok pénz is múlhat.
A jövő héttől változik a tartós bérletre vonatkozó szabályozás.
Jelentősen megkönnyíti a szervezet átalakításra készülő vállalkozások életét az áfatörvény egyik tervezett módosítása, amely 2013-tól mentesíti az üzletágak értékesítését az áfafizetés kötelezettsége alól.
