Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A családi adókedvezménynek köszönhetően a gyerekes munkavállalók keresetének adóterhelése rendkívül alacsony Magyarországon, alig nagyobb, mint Üzbegisztánban vagy Kirgizisztánban. Cserébe a kézhez kapott kereseteket magas kulccsal adóztatja a kormány a fogyasztáson keresztül. Ráadásul a magyar keresetek a szűkebb régiót nézve inkább alacsonynak számítanak.
Magyarország továbbra is az egyetlen ország a régióban, ahol 9 százalékos társasági adókulcs és 27 százalékos áfa van érvényben – ezek Európa legalacsonyabb, illetve legmagasabb adókulcsai – állapítja meg a Forvis Mazars Közép- és Kelet- Európai Adókalauzának 2025-ös kiadása.
Ez a modell – alacsony nyereségadó és magas fogyasztási adó – éles kontrasztban áll például Németország vagy Ausztria kiegyensúlyozottabb adószerkezetével.
Magyarország rendszere lehetőséget nyújt a vállalatok számára a nyereségük visszaforgatására és megtartására, miközben a végfogyasztók viselik a nagyobb adóterhet
– figyelmeztet a jelentés.
Az egyes országok eltérő szempontokat helyeznek előtérbe a vállalati nyereség adóztatásakor. A régióban jellemzően a társasági adó névleges kulcsai 15–24 százalék körül alakulnak. A valóság azonban ennél gyakran összetettebb, mivel több ország – például Lengyelország és Szlovákia – kedvezőbb adókulcsokat alkalmaz a kisebb adózók esetében. Bár
Magyarországon a legalacsonyabb az általános adókulcs, azt is figyelembe kell venni, hogy egyes szektorokban a teljes nyereségadó-terhelés akár 50 százalékot is elérhet.
(A magyar kormány ugyanis több szektorban tart fenn különadókat, amelyeket a vállalkozások jellemzően ugyan nem a nyereségük alapján, de a nyereségük terhére fizetnek.)
Ami a munkajövedelmek adóterhelését illeti, Magyarországon inkább alacsonynak mondható, különösen a szűkebb értelemben vett régió versenytársaihoz viszonyítva. Egy átlagos keresetű munkavállaló adóéke (beleértve mind a munkáltató, mind a munkavállaló által fizetett közterheket) alacsonyabb, mint egy lengyel, cseh vagy szlovák munkavállaló adóéke.
Egy háromgyerekes, átlagkeresetű munkavállaló adóéke Magyarországon extrém alacsony, nemhogy a visegrádi országokéval van egy szinten, de Üzbegisztánéval, Bulgáriáéval, Kirgizisztánéval.
A családi adókedvezmények kapcsán elmondható, hogy az országok háromnegyedében a három gyermeket nevelő munkavállalók esetében nem tapasztalható számottevő nettó bérnövekedés (és adóék-csökkenés). Ezzel szemben Magyarországon, Lettországban, Bulgáriában és Szlovákiában valamilyen formában elérhető családi adókedvezmény, ami jelentős előnyöket biztosít a munkavállalók számára; ezekben az országokban a háromgyermekes szülők akár 14–18 százalékponttal is csökkenthetik az adóéket.
Ehhez persze hozzátartozik, hogy bár a magyar állam relatíve keveset von el adók és járulékok formájában a munkavállalók fizetéséből, a kézhez kapott fizetésekből megvalósuló fogyasztást magas kulcsokkal adóztatja.
2025-ben a régióban az általános forgalmiadó-kulcsok átlagosan 20 százalék körül mozognak. A 25 százalékos és 27 százalékos normál áfakulcs, amelyeket Horvátországban, illetve Magyarországon alkalmaznak, továbbra is különösen magasnak számítanak.
Szlovákia a középmezőnyből a negyedik helyre került a legmagasabb áfa-kulccsal rendelkező országok rangsorában, mivel 2025-től a normál 20 százalékos áfakulcsot 23 százalékra emelték. Érdemes megemlíteni azt is, hogy Észtországban az általános áfakulcs 2025. július 1-jétől 22 százalékról 24 százalékra emelkedik.
Az sem mellékes szempont, hogy a magyarországi keresetek inkább alacsonynak számítanak a régióban.
A minimálbér mindenképpen – bár ezzel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium azt szokta hangsúlyozni, hogy Magyarországon tulajdonképpen két minimálbér van érvényben, a magasabb garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbért) figyelembe véve már nem ennyire rossz a helyzet. Mindenesetre a magyar átlagkereset is elmarad a cseh vagy lengyel értéktől.
Legalábbis euróban számolva. A forint, a zloty, a korona aktuális helyi vásárlóerejének összehasonlításához még nem állnak rendelkezésre a szükséges adatok. A Forvis Mazars a 2023-as vásárlóerőparitás-indexek alapján arra jutott, hogy a 2025-ös magyarországi átlagkereset inkább magasnak tekinthető régiós összehasonításban. Ezt azonban érdemes kétkedéssel fogadni, 2023 óta lefolyt némi infláció a Dunán, ami alighanem befolyásolja, hogyan alakult a régiós országokban a vásárlóerő.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Erről ír a világsajtó.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
Érdemes lesz minél gyakrabban hidratálni és kerülni a tűző napot a déli órákban.