Magyarország továbbra is az egyetlen ország a régióban, ahol 9 százalékos társasági adókulcs és 27 százalékos áfa van érvényben – ezek Európa legalacsonyabb, illetve legmagasabb adókulcsai – állapítja meg a Forvis Mazars Közép- és Kelet- Európai Adókalauzának 2025-ös kiadása.

Ez a modell – alacsony nyereségadó és magas fogyasztási adó – éles kontrasztban áll például Németország vagy Ausztria kiegyensúlyozottabb adószerkezetével.

Magyarország rendszere lehetőséget nyújt a vállalatok számára a nyereségük visszaforgatására és megtartására, miközben a végfogyasztók viselik a nagyobb adóterhet

– figyelmeztet a jelentés.

Az egyes országok eltérő szempontokat helyeznek előtérbe a vállalati nyereség adóztatásakor. A régióban jellemzően a társasági adó névleges kulcsai 15–24 százalék körül alakulnak. A valóság azonban ennél gyakran összetettebb, mivel több ország – például Lengyelország és Szlovákia – kedvezőbb adókulcsokat alkalmaz a kisebb adózók esetében. Bár

Magyarországon a legalacsonyabb az általános adókulcs, azt is figyelembe kell venni, hogy egyes szektorokban a teljes nyereségadó-terhelés akár 50 százalékot is elérhet.

(A magyar kormány ugyanis több szektorban tart fenn különadókat, amelyeket a vállalkozások jellemzően ugyan nem a nyereségük alapján, de a nyereségük terhére fizetnek.)

Jövedelemadó-paradicsom a gyerekeseknek

Ami a munkajövedelmek adóterhelését illeti, Magyarországon inkább alacsonynak mondható, különösen a szűkebb értelemben vett régió versenytársaihoz viszonyítva. Egy átlagos keresetű munkavállaló adóéke (beleértve mind a munkáltató, mind a munkavállaló által fizetett közterheket) alacsonyabb, mint egy lengyel, cseh vagy szlovák munkavállaló adóéke.

Forvis Mazars

Egy háromgyerekes, átlagkeresetű munkavállaló adóéke Magyarországon extrém alacsony, nemhogy a visegrádi országokéval van egy szinten, de Üzbegisztánéval, Bulgáriáéval, Kirgizisztánéval.

Forvis Mazars

A családi adókedvezmények kapcsán elmondható, hogy az országok háromnegyedében a három gyermeket nevelő munkavállalók esetében nem tapasztalható számottevő nettó bérnövekedés (és adóék-csökkenés). Ezzel szemben Magyarországon, Lettországban, Bulgáriában és Szlovákiában valamilyen formában elérhető családi adókedvezmény, ami jelentős előnyöket biztosít a munkavállalók számára; ezekben az országokban a háromgyermekes szülők akár 14–18 százalékponttal is csökkenthetik az adóéket.

Kis fizetés, magas fogyasztási adó

Ehhez persze hozzátartozik, hogy bár a magyar állam relatíve keveset von el adók és járulékok formájában a munkavállalók fizetéséből, a kézhez kapott fizetésekből megvalósuló fogyasztást magas kulcsokkal adóztatja.

2025-ben a régióban az általános forgalmiadó-kulcsok átlagosan 20 százalék körül mozognak. A 25 százalékos és 27 százalékos normál áfakulcs, amelyeket Horvátországban, illetve Magyarországon alkalmaznak, továbbra is különösen magasnak számítanak.

Szlovákia a középmezőnyből a negyedik helyre került a legmagasabb áfa-kulccsal rendelkező országok rangsorában, mivel 2025-től a normál 20 százalékos áfakulcsot 23 százalékra emelték. Érdemes megemlíteni azt is, hogy Észtországban az általános áfakulcs 2025. július 1-jétől 22 százalékról 24 százalékra emelkedik.

Az sem mellékes szempont, hogy a magyarországi keresetek inkább alacsonynak számítanak a régióban.

Forvis Mazars

A minimálbér mindenképpen – bár ezzel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium azt szokta hangsúlyozni, hogy Magyarországon tulajdonképpen két minimálbér van érvényben, a magasabb garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbért) figyelembe véve már nem ennyire rossz a helyzet. Mindenesetre a magyar átlagkereset is elmarad a cseh vagy lengyel értéktől.

Legalábbis euróban számolva. A forint, a zloty, a korona aktuális helyi vásárlóerejének összehasonlításához még nem állnak rendelkezésre a szükséges adatok. A Forvis Mazars a 2023-as vásárlóerőparitás-indexek alapján arra jutott, hogy a 2025-ös magyarországi átlagkereset inkább magasnak tekinthető régiós összehasonításban. Ezt azonban érdemes kétkedéssel fogadni, 2023 óta lefolyt némi infláció a Dunán, ami alighanem befolyásolja, hogyan alakult a régiós országokban a vásárlóerő.