Ahány ország, annyi szokás – részben ez derül ki a nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat kutatásából, amelyben a térség – a visegrádi négyek mellett szerepelnek Délkelet-Európa országai, Oroszország, Ukrajna, valamint a balti államok – adózási szokásait kutatták.

Ami hasonlóság, hogy jellemzően 2020-ban is folytatódik a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások csökkentése. Ugyanakkor abban már nincs összhang, hogy valaki egy vagy két adókulcsot használ. Márpedig ez jelentős különbségeket okoz: amennyiben például az 500 eurós (mai árfolyamon 172 ezer forintos) bruttó fizetést vizsgáljuk, úgy azt látjuk, hogy Montenegró után Magyarországon a második legmagasabb a foglalkoztatást terhelő.

Mindez számokban:

Magyarországon, ha a munkáltató 100 ezer forint nettó bért akar kifizetni (bruttó 150 ezer forintos fizetés) akkor ez összesen 179 ezer forintjába kerül neki.

A kormány családpolitikája a Mazars kutatásában is visszaköszön, hiszen 3 gyerek esetén már csak Csehországban és Koszovóban jobb a helyzet:

Ugyanakkor, ha 2000 eurós bruttó jövedelmet nézünk, akkor már sokat javul a helyzet, épp az előbb említett, különböző adókulcsok miatt. Ebben az összehasonlításban már 5 országban, így Horvátországban, Szlovéniában, Csehországban, Szlovákáiában és Szerbiában is magasabb a közteher. Azaz a magyar rendszer kifejezetten támogatja a magas fizetést.

Összességében elmondható, hogy a munkáltatók teljes bérköltésének régiós átlaga továbbra is megközelíti a nettó bérek 160 százalékát. A munkáltatói bérjárulékok tekintetében Magyarország 2020-ra érte el a régiós átlagot, ami az elmúlt évek fokozatos szociális hozzájárulási adó csökkentésének köszönhető.

A kutatás megjegyzi azt is, hogy Magyarországon a minimálbér fokozatosan – 2017 óta évről évre – 8 százalék körüli mértékben emelkedik, ugyanakkor több régiós országban – főleg az alacsonyabb kategóriából induló országok esetében – ennél lényegesen nagyobb léptékű a felzárkózás. Euróban kifejezve jelentős minimálbér-emelkedés volt tapasztalható 2020-ra leginkább Ukrajnában; a privát szektorra jellemző átlagos bérszínvonal is Ukrajnában, illetve Romániában, Bulgáriában nőtt a legnagyobb mértékben, 30 százalékot meghaladóan, de a teljes képhez tartozik, hogy a növekedésben a nemzeti valuták árfolyamváltozása is szerepet játszhatott.

Áfában nincs versenytárs

A Magyarországon alkalmazott 27 százalékos áfa továbbra is verhetetlen, bár a horvát 25 százalékos adóteher már megközelítette azt. A kérdés, hogy meddig, hiszen idén akarták 1 százalékkal csökkenteni, ám a koronavírus-járvány miatt elhalasztották ezt a lépést.

A régiós átlag egyébként 20 százalék, Bosznia-Hercegovinában pedig csak 10, Romániában 19, Ausztriában 20, Csehországban 21, míg Lengyelországban 23 százalék.

Sokkal jobb a magyar helyzet, ha a társasági adót nézzük, hiszen csak Montenegróban van hozzánk hasonlóan alacsony, 9 százalékos szinten – ez egyébként uniós rekord is. A csúcstartó ebben a tekintetben Németország 31 százalékkal, de Ausztriában is 25, Görögországban pedig 24 százalék. A régiós átlag egyébként 16 százalék.