Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az elhúzódó gazdasági válság sok céget késztet arra, hogy átvizsgálja és ésszerűsítse működését. Finanszírozási nehézségek esetén – a jövedelmező tevékenységek megtartása érdekében – a kevésbé profitábilis, de valós piaci potenciállal rendelkező üzletágak eladása az egyik legkézenfekvőbb megoldási alternatíva lehet. Ezt sokkal könnyebbé teszi az áfatörvény tervezett módosítása, amely szerint 2013-tól nem kell áfát fizetni üzletág-értékesítés esetében – derül ki a Mazars legfrissebb tanulmányából. A könyvvizsgáló és tanácsadócég szerint a módosítás nem csak pénzt spórolna a vállalkozásoknak, de az eddig alkalmazott időigényes megoldásokat is kiválthatja.
A Mazars szerint számos okból dönthet úgy egy vállalkozás, hogy valamelyik üzletágát értékesíti: horizontális vagy vertikális portfoliótisztítás, befektetői szándék, kiszervezési szándék, vagy akár egy nagyszabású szervezet-átalakítás egyaránt állhatnak egy önálló működési egység eladásának hátterében. Emiatt a törvénymódosítás nem csak a hazai nagyvállalatok számára hozna pozitív változást, hanem a kis- és középvállalatok is profitálhatnának az új szabályozásból.
„Egy üzletág jól előkészített és a megfelelő időben végrehajtott értékesítése segíthet az eladó pénzügyi helyzetének stabilizálásában, a vevő piaci pozíciójának megerősítésében és az érintett munkahelyek megőrzésében – foglalta össze Fekete Zsuzsa, a MAZARS tranzakciós tanácsadási igazgatója. „Egy üzletág értékesítése eszközök adásvételét, követelések engedményezését, kötelezettségek átvállalását, és szerződések engedményezését jelenti, ami nagy értékű eszközállománnyal rendelkező üzletág esetén jelentős áfafinanszírozási terhet ró a vevőre.
Az áfafizetésből adódó többlet költségek elkerülésének érdekében a vállalkozások eddig időigényes és bonyolult megoldások használatára kényszerültek – kezdeményezhették például az adott üzletág cégjogi kiválasztását. Válságos időkben azonban az idő nem csak pénz, hanem az üzletág életben maradását is veszélyeztető tényező, hiszen egy üzletág tényleges értékét rövidtávon is jelentősen csökkentheti, ha megfelelő likviditás hiányában már nem tudja a fizetőképes keresletet kiszolgálni – állítja a Mazars. A befektetők kockázatkerülő hozzáállásához is jobban illik, ha nem egy cégjogi átalakulás általános jogutódját vásárolják meg, hanem csak az áfa és az átvett munkavállalókra vonatkozó munkajogi jogutódlás kockázatát kell vállalniuk – ahogy az egy üzletág vásárlása esetén történik.
A jelentéséből kiderül, hogy a tervezett módosítás szerint az üzletág átruházása csak abban az esetben lesz áfa körön kívüli ügylet, ha az üzletág kizárólag adóköteles tevékenységet végez, így a javaslat önmagában nem jelent majd megoldást az adómentes tevékenységet is folytató vállalkozások számára. A vállalkozásoknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az üzletág részeként ingatlant is átadnak-e, és ha igen, a felek előzőleg választottak-e az ingatlan értékesítésre áfakötelezettséget, mert ez utóbbi is feltétele az áfa körön kívüli kezelésnek.
| Új üzleti definíció keletkezik |
Az áfamentesség kapcsán, az üzletág definíciójával új fogalom kerül be az áfatörvénybe. E szerint az üzletág a vállalkozásnak egy olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására. A Mazars szerint a definíció mentén, az üzletág átruházási szerződés elkészítése jogi szempontból nem lesz bonyolultabb – bár az átvett szerződések engedményezése során az üzleti partnerek jóváhagyását meg kell szerezni – számviteli kezelésük ugyanakkor továbbra is összetett és erőforrás-igényes feladat marad. Ennek elsősorban az az oka, hogy minden egyes átvett eszközt és kötelezettséget külön-külön kell felvenni a vevő a könyveibe, az üzletág vételára pedig általában nem a könyvekben szereplő tételeken alapul, hanem az üzletág működéséből származó jövőbeli hozamok jelenértékén. Ugyancsak nehézséget jelenthet, hogy az ilyen tranzakciókban gyakran találhatóak olyan eszközök, amelyek az eladónál nem is szerepelnek a könyvekben, (például a vevőkör, a know-how, a márkanév vagy az üzleti vagy cégérték), így az átvétel során ezeknek is tételesen meg kell állapítani az értékét. Ráadásul ilyenkor az is előfordulhat, hogy jelentős értékű immateriális jószág, tárgyi eszköz, készlet és kötelezettség átvétele történik meg, a vételárban pedig csak az eszközök és kötelezettségek egyenlegét rendezik pénzügyileg. |
A későbbiekben realizálható üzletági eredményt, illetve az átvevő társaság eredményét az is befolyásolja, hogy az immateriális javakra vonatkozó értékcsökkenési politikát mennyire körültekintően határozza meg a vásárló fél – tette hozzá a jelentés.
A Mazars szerint az áfafinanszírozási problémán kívül az üzletág átruházás vagy átalakulás kérdéskörének megítélésében további adójogi vetületeket, például a meglévő veszteségek továbbvitelének, és azok felhasználási lehetőségének szabályait is ismerni és mérlegelni kell. Az üzletág-átruházás ugyan áfa körön kívüli lehet jövőre, de a veszteség átvitelére ilyen módon továbbra sem nyílik lehetőség. Ugyanakkor az értékesítőnek a szigorodó veszteségelhatárolási szabályokkal sem kell szembenézni, azaz – a kiválással szemben – egy üzletág eladáskor nem kell a veszteségek későbbi felhasználásakor a tevékenység kétéves folytatására vonatkozó feltételeknek megfelelni.
