szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Mivel az ekáer-regisztrációhoz magyar adószám kell, a külföldi cég - belföldi áfaregisztráció hiányában - nem lehet címzett. A belföldi vevő pedig az árumozgásban nem érintett, a logisztikai szolgáltató pedig az ekáer-rendelet szerint nem lehet kötelezett. Ez a gyakorlat nemcsak megoldhatatlan anomáliát okoz az ekáer-rendszerben, hanem jelentős adókockázatot is hordoz.

Az árukészleteiket Magyarországon raktározó külföldi cégek az értékesítéseket közösségi ügyletként kezelik, figyelmen kívül hagyva a magyar áfatörvény rendelkezéseit – hívta fel a figyelmet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég legfrissebb összefoglalójában

Nyári Zsolt, a szervezet szenior adómenedzsere az MTI-nek elmondta: a külföldi cégek gyakran közösségen belüli adómentes értékesítésként kezelik azokat az értékesítéseiket is, amikor az eladott terméket elszállítása már a Magyarországon lévő – vevői készletnek nem minősülő – raktárkészletből történik. Ténylegesen azonban két tranzakcióról van szó – mutatott rá a Mazars szakértője.

A magyar szabályok szerint ha egy külföldi adóalany értékesítési céllal átmozgatja termékeit az unió valamely tagállamából az általa Magyarországon bérelt vagy fenntartott raktárba, akkor automatikusan közösségen belüli beszerzést hajt végre, ehhez magyar adószámot kell kérni, de az áfa leírható. Ezt követően ha a cég magyar raktárból értékesíti termékeit magyar vevőinek, akkor belföldi értékesítés valósul meg, amelyre a magyar áfaszabályok érvényesek, tehát köteles a 27 százalékos áfát felszámítani és megfizetni.

A Mazars szerint a rossz kereskedelmi gyakorlat gyakoriságára az ekáer bevezetése mutatott rá. A készletezési céllal az EU-ból belföldre szállított áru után is kell ekáer-számot kérni, de a rossz gyakorlat miatt kérdés, hogy kinek kell ezt igényelnie, azaz ki a címzett.

Mivel az ekáer-regisztrációhoz magyar adószám kell, a külföldi cég – belföldi áfaregisztráció hiányában – nem lehet címzett. A belföldi vevő pedig az árumozgásban nem érintett, a logisztikai szolgáltató pedig az ekáer-rendelet szerint nem lehet kötelezett – magyarázta Nyári Zsolt.

Ez a gyakorlat nemcsak megoldhatatlan anomáliát okoz az ekáer-rendszerben, hanem jelentős adókockázatot is hordoz. Amikor ugyanis a külföldi adóalany a termékeket eladja a magyar vevőnek, az értékesítések után még a 27 százalékos áfát is fel kellene számítania és meg kellene fizetnie – jelezte a Mazars szakértője. Hozzátette: ha a mulasztásra a Nemzeti Adóhivatal (NAV) bukkan rá, akkor az adóhiány után 50 százalékos bírságot és késedelmi kamatot is kiszabhat.

A Mazars nemzetközi, integrált és független szervezet, 73 országban 14 000 szakemberrel van jelen a könyvvizsgálat, a számviteli tanácsadás, az adó-, a jogi és a tranzakciós szolgáltatások, valamint a pénzügyi outsourcing területén. Magyarországi irodája 1991 óta működik.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!