Az Edinburgh-i Egyetem kutatói felvetették annak a lehetőségét, hogy ha nincs élet az Enceladus nevű égitesten – a Szaturnusz jeges holdján –, akkor érdemes lenne mikrobákat telepíteni oda.
Könnyedén alkalmazkodhatnak a marsi körülményekhez a földi baktériumok, melyek a vörös bolygót kolonizáló űrhajósokra is veszélyt jelenthetnének – írják kutatók a kozmikus potyautasokról szóló friss tanulmányukban.
Csak mikroorganizmusokat kell adni a Hold felszínéhez, és az alkalmas lehet arra, hogy növényeket termesszenek benne üvegházakban – állítja egy új tanulmány.
Áttörést hozhat a UC Davis Egyetem munkatársainak új kapszulája, ami a bélrendszerben vándorolva tud információkat gyűjteni annak állapotáról.
Egészen különleges módon, méhekkel gyűjtenének adatokat a városok – és a mézelő méhek – egészségi állapotáról tudósok.
Az amerikai kutatók szerint sokkal több olyan mikroorgaznizmus lehet, amelyek csak vírussal táplálkoznak, mint eddig gondolták.
A parányi élőlények agyagmintákba fúródva "aludtak" a Csendes-óceán mélyén, amíg óceánkutatók rájuk nem találtak.
A biológusok közt is akadnak művészlelkűek, sőt olyanok is, akik mellette Trónok harca-rajongók. A kettőből együtt egészen hihetetlen dolgok születhetnek.
Pete Hegseth, a Fox News egyik házigazdája szerint mivel a baktériumok nem láthatók, úgy gondolja, nem is léteznek, ezért például nem fontos, hogy rendszeresen kezet mosson.
Amazónia felfedezéséhez hasonlítják a föld alatti világ feltárását a tudósok: minél lejjebb haladnak, annál érdekesebb élőlényekre bukkannak. Egy már fellelt organizmus például mélyen a tengerfenék alatt, 121 Celsius-fokon érzi jól magát.
A világ legöregebb, mintegy 3,77-4,29 milliárd éves mikroorganizmusának maradványaira bukkant a londoni University College (UCL) szakemberei vezette nemzetközi tudóscsoport Kanadában. A fosszília a legöregebb földi életformák egyikének közvetlen bizonyítéka.
Genetikai "mintázatunk" befolyásolja, hogy karcsúak vagy túlsúlyosak leszünk-e. Meghatározza azt is, hogy örököljük-e a testsúlyt befolyásoló emésztőrendszeri baktériumokat – erre a következtetésre jutottak a King's College London és a Cornell Egyetem kutatói. Eredményeiket a Cell című élettudományi folyóirat legújabb számában tették közzé.
Mikroorganizmus-populációkat, köztük baktériumokat találtak tudósok a troposzférában, a Föld légkörének legalsó rétegében, ahol az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik.
Amerikai kutatóknak most sikerült kimutatniuk, hogy a mikroorganizmusok képesek aranyat, esetleg más fémeket "permetezni" a tetemek hajára, megtévesztve ezzel az igazságügyi orvosszakértőket és a régészeket.
