Amazónia felfedezéséhez hasonlítják a föld alatti világ feltárását a tudósok: minél lejjebb haladnak, annál érdekesebb élőlényekre bukkannak. Egy már fellelt organizmus például mélyen a tengerfenék alatt, 121 Celsius-fokon érzi jól magát.
A föld mélyében rejtőző bakteriális és más, ismeretlen életformák, más néven a földalatti mikrobiális "sötét anyag" tömege sok százszorosa a felszínen élő teljes emberiség tömegének – állapította meg egy nagyszabású új tanulmány.
A tízéves kutatás eredményeit hétfőn az Amerikai Geofizikai Egyesület éves kongresszusán mutatták be. A tanulmány azt részletezte, hogy a föld mélyében, extrém nyomásnak és hőmérsékletnek kitéve, kevés tápanyagot tartalmazó környezetben mennyi és milyen életforma létezik. A mélyben élő bioszféra nagysága 2-2,3 milliárd köbkilométer, azaz csaknem kétszerese az óceánok térfogatának. Ennek a karbonmasszának a tömege pedig 15-23 milliárd tonna.
A Deep Carbon Observatory (DCO) projekt tudósai tengerfenéken végzett fúrásokból, szárazföldi bányákból és fúrólyukakból vettek mintákat. Megállapították, hogy a Föld felszíne alatt élő baktériumoknak és azok evolúciós rokonai, az archeák (korábbi nevükön ősbaktériumok) és más életformák 70 százalékát nem ismerjük, ezek között sok millió különböző ismeretlen faj van.
A tanulmány szerint a föld alatti élet genetikai diverzitása a felszínen lévő életformákhoz hasonlítható, azt meg is haladja. Az eddig fellelt legmelegebb környezetben élő organizmus például egy olyan egysejtű, mely mélyen a tengerfenék alatt, 121 Celsius-fokon él. A szárazföldi kutatás során öt kilométer, az óceánok fenekén pedig a vízfelszíntől 10,5 kilométer mélyen is találtak életet.
"A föld mélyének felfedezése az Amazonas őserdejének felfedezéséhez hasonlít. Mindenhol ott az élet, mindenhol fantasztikus gazdagságban lelhetők fel a váratlan és szokatlan organizmusok" – fogalmazott Mitch Sogin, a massachusettsi Tengerbiológiai Laboratórium munkatársa, a DCO föld mélyében rejlő életet vizsgáló csoportjának társelnöke. A csoportot 34 országból több mint 300 tudós alkotja.
A föld mélyén rejlő élet megismerése új betekintést nyújthat a bolygók lakhatóságáról, segíthet annak megértésében, miért alakult ki az élet a bolygónkon, és hogy vajon van-e még élet a Mars felszíne alatt és más égitesteken – magyarázta Inagaki Fumio, a tengeri és földi tudományokkal és technológiával foglalkozó japán ügynökség tudósa.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
