Az Edinburgh-i Egyetem kutatói felvetették annak a lehetőségét, hogy ha nincs élet az Enceladus nevű égitesten – a Szaturnusz jeges holdján –, akkor érdemes lenne mikrobákat telepíteni oda.
A tudósok régóta úgy vélik, hogy a Naprendszer jeges holdjai – a Jupiter körül keringő Europa, vagy a Szaturnusz Enceladusa – lehetnek azok a helyek, ahol az élet is jelen lehet. Ezek az égitestek ugyanis mély óceánokkal rendelkeznek, és az Enceladus esetében pedig azt is tudni, hogy az élethez és a kémiai aktivitáshoz kulcsfontosságú elemek vannak jelen abban az óceánban.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói most egy új, merész javaslattal álltak elő utóbbival kapcsolatban: érdemes lenne megfontolni, hogy mikrobákat telepítsen az ember az égitestre. Az erről szóló tanulmányt a Space Policy című tudományos lapban tették közzé.
Az elképzelés abból a feltételezésből indul ki, hogy sikerül ugyan eljutni az Enceladusra, de ott semmilyen életet nem találnak a kutatók az óceánban. A szakemberek úgy vélik, ebben az esetben tudományos szempontból érdemes lenne oda életet vinni, hogy tanulmányozni lehessen, miként szaporodhatnak a mikrobák egy élettelen, de az élet feltételeivel rendelkező égitesten. Mindez segítene abban is, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány arról, miként jöhetett létre az élet a Földön.
A kutatók azt írják, a jeges óceánok „megfertőzése” tükrözné azt a feltételezett állapotot, hogy a földi élet egy mélyóceáni hidrotermális forrásnál kezdődött.
A tanulmány szerint a földi élet megértésén túl mindez arra is jó lehet, hogy kiderítsék, miként lehet új világokon letelepedni, az Encaladus pedig a későbbiekben egy jó kiindulópont lehet a Naprendszer külső részeinek felfedezéséhez. A szakemberek úgy vélik, hogy ez már a mostani technológiával is lehetséges lenne: bár a Mars terraformálása egyelőre még meghaladja az emberiség képességeit, vannak olyan módszerek, amelyekkel életet lehet telepíteni bizonyos kopár világokra.
Persze maga az elképzelés etikai kérdéseket is felvet. Ha van élet az Enceladuson, akkor azt minden erővel meg kellene őrizni, ha viszont nincs, akkor adódik a kérdés: mikor lehet az ember 100 százalékosan biztos abban, hogy nincs egyetlen mikroorganizmus sem a holdon? És ha valóban nincs, van-e joga átmenetileg vagy véglegesen megváltoztatni egy égitest bioszféráját?
A szakemberek szerint lassan eljön az idő, hogy válaszok szülessenek ezekre a kérdésekre, az idő előrehaladtával ugyanis egyre több olyan égitestet fedezhetnek fel, amelynél szóba jöhet a terraformálás, vagy a technológia fejlődésével ez egyre több helyen válik majd valós alternatívává.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
