Ha minden a tervek szerint halad, csak januárban három Hold-misszió is összejöhet, ilyenre eddig soha nem volt még példa. A Földet kísérő égitesthez igyekszik az Egyesült Államok, Kína és Japán is, miközben az Európai Űrügynökség már a Jupitert vette célba. Összeszedtük, milyen fontos történések várhatók az űrkutatásban 2024-ben.
Több mint 35 kilométeres magasságból fogja pásztáznia NASA új teleszkópja a Tejútrendszert. Vizsgálódásaiból az is kiderülhet, hogyan született a Nap és hogyan keletkezett a Föld.
Infravörös tartományban készített felvételt az Uránuszról a James Webb űrteleszkóp. A tudósok azt remélik, általa alaposabban tanulmányozhatják a bolygó legbelső gyűrűjét.
15 másodperc hosszúságú macskás videót streamelt vissza a Földre a NASA több mint 30 millió kilométeres távolságból – Taters macska lézerfénykergető pillanatai azonban nem szórakoztatás céljából jelentek meg ilyen messziről a NASA képernyőin.
A NASA szakemberei még mindig nem tudták teljesen kinyitni a Bennu aszteroidából származó mintát tartalmazó kapszulát, de vizsgálataival már így is fontos eredményekre jutottak.
A NASA Ingenuity nevű drónja bebizonyította, hogy lehetséges egy repülő eszközzel közlekedni a Marson. Kína most kettő átküldését tervezi a vörös bolygóra.
Probléma adódott a Voyager-1 űrszondával, melynek következtében az nem tud tudományos adatokat továbbítani a Földre – közölte a NASA. A javítás nem lesz egyszerű folyamat, akár hetekbe is telhet.
A NASA atommeghajtású drónja, a Dragonfly pénzügyi okok miatt késve, de biztosan elindul Szaturnusz holdjához, a Titanhoz. Gyorsan oda kell érnie, majd ott extrém körülményeket kell kibírnia.
A Jupiter és a Szaturnusz jeges holdjain, több kilométerrel a felszín alatt folyékony víz lehet. A tudósok azt vizsgálnák meg, van-e ott bármiféle élet.
Természetesen ez nem az, amikor egy vödör forró vízzel öntik le az üveget.
A NASA Mars Odyssey űrszondája 400 km-es magasságból készített felvételeket a bolygó felszínéről. Ilyen magasságban kering a Föld körül a Nemzetközi Űrállomás (ISS) is.
A NASA a tervezettnél hamarabb tér vissza a Hold felszínére. Ha minden a legjobb forgatókönyv szerint halad, január 25-én landolhatnak az égitesten az amerikai űrhivatal műszerei.
Az erdőtüzek terjedését segítő körülményeket is azonosítani tudja majd az az új MI, amit közös erőkkel fejleszt az IBM és az amerikai űrhivatal. De amikor nincs nagy gond, akkor is hasznos: pontosabbak lesznek az időjárás-előrejelzések.
A WASP-80b jelzésű exobolygó 168 fényévre van a Földtől, ezért nehéz lett volna közvetlen megfigyelést végezni. Ehelyett más módszerhez folyamodtak a NASA tudósai – és az eredményt is hozott.
A NASA LOFTID nevű szerkezete jóval könnyebb, mint a hagyományos hőpajzsok, és a jelek szerint az űreszközök landolásának körülményeit is jobban viseli.
Gerald Carr, Edward Gibson, William Pogue, a NASA három amerikai űrhajósa történelmi feladatot hajtott végre, amikor 1973. november 22-én megették a hálaadás napi vacsorát a Skylab űrállomás fedélzetén.
A NASA Psyché nevű űrszondája minden eddiginél messzebbről küldött optikai jelet a Földre, ami megerősítette: ha embert küldünk a Masra, képesek leszünk vele hatékonyan kommunikálni.
Nyár óta lehet regisztrálni a NASA oldalán annak, aki szeretné, hogy palackpostaként kerüljön el a neve a Jupiterhez, egész pontosan annak Europa nevű holdjához. A 789 ezer név között már több mint kétezer magyaré is ott van.
Napjaink egyik legfontosabb hívószava a fenntarthatóság, mely mögött azonban gyakran semmi valódi tartalom nem áll. Nem így az amerikai TIME magazin gyűjtésében szereplő megoldásoknál. A lap összeállította az év 200 legjobb találmányának listáját – a merítésből most azokat mutatjuk be, amelyek a fenntarthatóság terén kiemelkedők.
