A NASA mérnökei az OSIRIS-REx űrszonda kapszulájának utolsó két záróelemét is eltávolították, így végre élőben láthatjuk, mennyi anyagot gyűjtött be a szerkezet a Bennu aszteroidáról.
Robert Williams amerikai csillagász 1994-ben be akarta bizonyítani, hogy a Hubble űrteleszkóp messzebbre lát el, mint a földi társai.
A NASA Juno űrszondája készítette azt a felvételt, ami több helyen is úgy bukkant fel az interneten, mint az eddigi legközelebbi kép, ami a Jupiterről készült.
Jelenleg 389 461 km-re jár a Földtől a NASA űrszondája, ami eredetileg a Holdra tartott volna. Most azonban kiderült, néhány nap múlva a Föld légkörében semmisül majd meg.
Látványos bemutatón rántotta le a leplet az X-59 repülő végleges változatáról a NASA és a Lockheed Martin: a gép a tervek szerint a 11,5 méteres orrkialakításával úgy lépi majd át a hangsebességet, hogy az nem jár hangrobbanással. Ha ez valóban sikerül, akkor akár a lakott területek felett is újraindulhat a szuperszonikus repülés.
Metánkibocsátást és „sarki fényt” figyelt meg a James Webb űrteleszkóp egy Naprendszeren kívüli égitestnél. A NASA szerint ez az első eset, hogy sikerült egy ilyen objektumot találni.
A NASA mérnökeinek 35-ből 33 rögzítőelemet sikerült elvátolítaniuk a Bennu aszteroida mintáit tartalmazó tartály fedeléről, kettő azonban meg sem mozdult. Ehhez egy új eszközt kellett kifejleszteniük.
A Perseverance három napon át fotózta a Jezero-krátert még 2023 novemberében, hogy elkészítse a panorámafelvételt a területről. A fotókat mostanra dolgozták fel és tették közzé.
Speciális kialakítást kapott az X-59 néven emlegetett újfajta repülőgép, ami úgy tudja átlépni a hangsebességet, hogy a hangrobbanás nem hangosabb annál, mint amikor valaki becsapja egy autó ajtaját.
Az Artemis 2 és 3 ütemtervét is módosította a NASA biztonsági megfontolásokból, mivel még több dolgot is fejleszteni kell az űrhajón.
A Vulcan-rakéta még sikerrel levált, és ezután az egyes rendszerek is rendben elindultak, ám valamilyen anomália ütötte fel a fejét a NASA Peregrine 1-missziójánál. Próbálják megoldani.
Több mint fél évszázaddal az Apollo-17 küldetés után az Amerikai Egyesült Államok újra leszállóegységet indított a Holdra: a Peregrine nevű űrszonda nemcsak a NASA tudományos kísérleti berendezéseit és kisméretű holdjárókat visz magával, de egy magyar időkapszula is helyet kapott a fedélzetén, rajta jelentős magyar tudósok munkásságával és az Aranycsapat történetével.
Először a Voyager–2, majd a Cassini és a Hubble is lefotózta a Szaturnusz gyűrűinek furcsa, sötét küllőit. Hogy mitől keletkeznek és tűnnek el, azt azóta csak találgatni tudják a tudósok.
Összesen hatszor repül az eredetileg tervezettnél jóval közelebb a Naphoz az Osiris-Apex nevű űrszonda, hogy végül eljusson az Apophis aszteroidához.
Annak ellenére, hogy az Uránusz és a Neptunusz nagyon hasonló felépítésű bolygók, színűk jelentősen eltér egymástól. A miértre most az Oxfordi Egyetem kutatói találták meg a választ, és kiderült, eddig rosszul tudtuk, hogyan néz ki az utóbbi planéta.
A NASA még 2007-ben fedezte fel a 2007 FT3 nevű aszteroidát, de 1,2 nappal később már nem találták az égbolton.
A francia Thales Alenia Space tervei szerint a 2030-as években indulhat a Holdra, amely a Holdon dolgozó űrhajósok első otthonát jelentheti. Ehhez az kell, hogy a NASA és az Olasz Űrügynökség is elfogadja a terveket.
Pihent egyet a NASA Mars-járója, közben videóra vette az egész napját. A Curiosity elülső és hátsó kamerája is rögzítette, hogyan néz ki egy nap a Marson.
Legalább tizenötször repülne a NASA a jövőben azzal az űrrepülőgéppel, amely kompakt mérete ellenére 5500 kg felszerelést lehet képes eljuttatni a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére.
