Szivárog a metán a Marson – rájöttek, hogy miért
Számítógépes szimulációval sikerült kideríteniük amerikai kutatóknak, hogy a marsi nap melyik szakaszában kell metánszivárgásra számítani a vörös bolygón.
Számítógépes szimulációval sikerült kideríteniük amerikai kutatóknak, hogy a marsi nap melyik szakaszában kell metánszivárgásra számítani a vörös bolygón.
Az űrtudomány leglátványosabb kiállítási darabja lett a NASA ikonikus űrsiklójából, az Endeavourból: teljes pompájában, indításra kész állapotban lehet megcsodálni a jövőben.
A Perseverance korábban radarral vizsgálta meg a Marson a Jezero-krátert. Az adatok elemzése szerint üledékes kőzetről van szó, amit víz szállított oda.
A NASA lát fantáziát abban a repülőgépben, amely napelemekkel gyűjtene magának energiát ahhoz, hogy évente 16 ezer kilométert repüljön a Marson.
Régóta vizsgálják a csillagászok, miként keletkezhetett a Naprendszer. Ezen lendítene egy nagyot a NASA a csillagközi por begyűjtésével és tanulmányozásával.
Helyenként a 3,7 km-t is elérheti annak a vízjégnek a vastagsága, melyet az egyenlítő közelében találtak a kutatók a Mars felszíne alatt.
Az Európai Űrügynökség (ESA) elfogadta az EnVision nevű küldetés forgatókönyvét. A misszióvak a Vénuszhoz küldenek egy űrszondát.
A NASA űrszondája január 22-én vette fel, ahogy a Nap két féltekéjén egyszerre történik napkitörés.
A NASA január 18-án, a 72. küldetés során veszítette el a kapcsolatot az Ingenuity nevű marsi helikopterével. Kiderült, a kommunikációs problémák mellett más is történt a vörös bolygón.
A NASA és az indiai űrügynökség közös projektje, hogy előbbi űrszondája időnként lézerrel lövi meg a Vikram nevű leszállóegységet. A kísérletnek később lesz fontos szerepe.
Január 18-án hajtotta végre a 72. repülését a NASA Ingenuity nevű eszköze a Marson, ám a leszállás közben megszakadt a kapcsolata a Perseverance Mars-járóval.
A NASA mérnökei az OSIRIS-REx űrszonda kapszulájának utolsó két záróelemét is eltávolították, így végre élőben láthatjuk, mennyi anyagot gyűjtött be a szerkezet a Bennu aszteroidáról.
Robert Williams amerikai csillagász 1994-ben be akarta bizonyítani, hogy a Hubble űrteleszkóp messzebbre lát el, mint a földi társai.
A Nancy Grace Roman Space Telescope 200-szor nagyobb képet tud majd készíteni, mint a Hubble, és a felbontása is jobb lesz annál.
A NASA Juno űrszondája készítette azt a felvételt, ami több helyen is úgy bukkant fel az interneten, mint az eddigi legközelebbi kép, ami a Jupiterről készült.
Jelenleg 389 461 km-re jár a Földtől a NASA űrszondája, ami eredetileg a Holdra tartott volna. Most azonban kiderült, néhány nap múlva a Föld légkörében semmisül majd meg.
Látványos bemutatón rántotta le a leplet az X-59 repülő végleges változatáról a NASA és a Lockheed Martin: a gép a tervek szerint a 11,5 méteres orrkialakításával úgy lépi majd át a hangsebességet, hogy az nem jár hangrobbanással. Ha ez valóban sikerül, akkor akár a lakott területek felett is újraindulhat a szuperszonikus repülés.
Metánkibocsátást és „sarki fényt” figyelt meg a James Webb űrteleszkóp egy Naprendszeren kívüli égitestnél. A NASA szerint ez az első eset, hogy sikerült egy ilyen objektumot találni.
A NASA mérnökeinek 35-ből 33 rögzítőelemet sikerült elvátolítaniuk a Bennu aszteroida mintáit tartalmazó tartály fedeléről, kettő azonban meg sem mozdult. Ehhez egy új eszközt kellett kifejleszteniük.
A Perseverance három napon át fotózta a Jezero-krátert még 2023 novemberében, hogy elkészítse a panorámafelvételt a területről. A fotókat mostanra dolgozták fel és tették közzé.