Orbán Viktor uniós ellenlábasa, Mark Rutte, vagy ahogy a magyar miniszterelnök nevezte, a „holland fickó” lehet a NATO új főtitkára. Kérdés, hogy mi következik ebből hazánkra nézve.
Itthon minden a kegyelmi ügy körül forog, közben zajlanak az események, a NATO-tagországok egyre jobban félnek Donald Trumptól, Oroszország pedig már annyi harckocsit vesztett, mint amennyit a háború kezdete előtt használatban tartott.
A nemzetközi sajtóban továbbra is téma a magyarországi belpolitikai botrány, több lap, többek közt a Libération és a Frankfurter Allgemeine Zeitung is a helyzet eszkalálódásáról beszél. A Die Welt, a Der Standard, a Wall Street Journal, a Politico és a Financial Times is az Egyesült Államok világpolitikai szerepvállalását elemzi, aktuálisan az Ukrajnának nyújtandó támogatás és Donald Trump NATO-ra vonatkozó kijelentései tükrében. Az EUobserver a lengyelországi helyzetről tudósít. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A tavaly júliusban Vilniusban rendezett NATO-csúcstalálkozón a tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy a háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez.
A volt amerikai elnök egy korábbi magas rangú tanácsadója figyelmeztet: ha Trump novemberben legyőzi Joe Biden elnököt, "az USA ki fog lépni a NATO-ból".
Donald Trump újra kérdésessé tette, hogy amennyiben megnyeri az amerikai elnökválasztást, Washington tartja-e majd magát az észak-atlanti szövetség alapokmányához, melynek értelmében a tagállamok kötelezően katonai segítséget nyújtanak a megtámadott szövetségeseknek.
Ez volt Ankara egyik feltétele a svéd NATO-csatlakozás támogatása fejében.
Folytatódik a tragikomédia.
Jönnek fel a nacionalista-populista pártok, így még több súrlódás várható. Európának már most meg kell kezdenie, hogy felkészüljön rá, mutat rá a Bloomberg szerkesztőségi véleménye.
Orbán azt reméli, hogy az európai, amerikai és francia választás eredményeként változnak az erőviszonyok, és így már nem lesz ideológiai kívülálló – írja Ernst Hillebrand, a német szociáldemokratákhoz közelálló Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodájának vezetője.
A török média szerint február 12-én találkozik Erdogannal.
A köztársasági elnök szerint Ulf Kristersson a látogatással kifejezhetné, hogy a svédeknek „mennyire fontos a magyar képviselők meggyőzése”.
Az ukrajnai háború nyomán a magukat felkészületlennek érző európai országokban szóba került, hogy újra bevezetik a sorkatonaságot, ám az korántsem olyan egyszerű, mint az elképzelésekben szerepel.
A szinte azonos lélekszámú, de jóval gazdagabb skandináv ország védelmi képessége jóval nagyobb, és miközben a magyar kormány blokkolja a svéd NATO-csatlakozást, a honvédség sok fontos fegyverét épp a svédek gyártják. Infografikánk szemléletesen mutatja az erőviszonyokat.
Az Egyesült Államok és több NATO-tagország nagykövete erős üzenetet küldött a magyar kormánynak.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövete múlt héten közölte: ez lenne az a bizonyos első adandó alkalom, amikor a magyar parlament elfogadhatná Svédország NATO-csatlakozását. Az ülésre a Fidesz nem megy el.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója tett egy vérszegény próbálkozást annak megideologizálására, miért is adja el magát Magyarország fillérekért különböző féldiktátoroknak.
A csütörtöki brüsszeli csúcsot elemzi a nemzetközi sajtó a Spiegeltől a Politicón át a Süddeutsche Zeitungig: a meghatározó vélemény, hogy Orbán Viktor az utolsó pillanatban szembesült azzal, hogy egyedül maradt, így letette a fegyvert. A BBC szerint Orbán már ki is választotta, milyen terepen vívja meg a következő csörtét az EU-val. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
