Az Orbán Balázs-féle külügyi intézet szerint erősítettük a NATO-t azzal, hogy gátoltuk a svédek csatlakozását
A szervezet szerint felesleges lassításról szó sincs.
A szervezet szerint felesleges lassításról szó sincs.
Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár készített interjút Orbán Viktorral, amely a Die Presse, az Osztrák Külpolitikai Társaság és az ENSZ közreműködésével készülő új magazin, a European Voices februári nyitószámában jelent meg. Íme az interjú öt legerősebb mondata Orbán Viktortól.
„Amit Orbán a svédekkel csinál, az Putyint segíti” – fogalmazott korábban a finn miniszterelnök, ami, úgy tűnik, kiütötte a biztosítékot Menczernél.
Jövő hétfőn szavaz az Országgyűlés a NATO-bővítés kérdésében.
Az alulfinanszírozott nyugati haderők úgy kívánnak erősíteni és koncepciót váltani, hogy még az ukrán veszteségek pótlása is lassan megy.
Négy amerikai szenátor is Budapestre látogatott, hogy tárgyaljanak a magyar kormánnyal Svédország NATO-csatlakozásának ügyében, de senki sem akart velük találkozni a kormányból, de még a Fideszből sem.
Az amerikai elnök Navalnij halálát követően tartott beszédében Donald Trumpot és a republikánusokat is célba vette. Felszólította őket, hogy tegyenek többet Ukrajna megsegítéséért.
A külügyminiszter azt is elmondta, hogy szerinte Svédország NATO-tagságának ratifikációja kapcsán „világos” a magyar álláspont.
A találkozón a NATO és Magyarország előtt álló stratégiai kérdésekre összpontosítanak.
Orbán Viktor uniós ellenlábasa, Mark Rutte, vagy ahogy a magyar miniszterelnök nevezte, a „holland fickó” lehet a NATO új főtitkára. Kérdés, hogy mi következik ebből hazánkra nézve.
Itthon minden a kegyelmi ügy körül forog, közben zajlanak az események, a NATO-tagországok egyre jobban félnek Donald Trumptól, Oroszország pedig már annyi harckocsit vesztett, mint amennyit a háború kezdete előtt használatban tartott.
A nemzetközi sajtóban továbbra is téma a magyarországi belpolitikai botrány, több lap, többek közt a Libération és a Frankfurter Allgemeine Zeitung is a helyzet eszkalálódásáról beszél. A Die Welt, a Der Standard, a Wall Street Journal, a Politico és a Financial Times is az Egyesült Államok világpolitikai szerepvállalását elemzi, aktuálisan az Ukrajnának nyújtandó támogatás és Donald Trump NATO-ra vonatkozó kijelentései tükrében. Az EUobserver a lengyelországi helyzetről tudósít. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A tavaly júliusban Vilniusban rendezett NATO-csúcstalálkozón a tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy a háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez.
A volt amerikai elnök egy korábbi magas rangú tanácsadója figyelmeztet: ha Trump novemberben legyőzi Joe Biden elnököt, "az USA ki fog lépni a NATO-ból".
A helyzetet ugyanakkor az teszi fonákká, hogy a Trump-féle zsarolópolitika az első elnöksége idején működött, mivel láthatóan emelkedni kezdett az európai államok védelmi kötlségvetése, ami Trump bukása után azonnal újra csökkenésnek indult.
A NATO vezetői keresetlen szavakkal reagáltak arra, hogy Donald Trump közölte, ha megnyeri az amerikai elnökválasztást, arra fogja bátorítani Moszkvát, hogy tegyen a védelemre keveset költő NATO-tagállamokkal, amit csak akar.
Donald Trump újra kérdésessé tette, hogy amennyiben megnyeri az amerikai elnökválasztást, Washington tartja-e majd magát az észak-atlanti szövetség alapokmányához, melynek értelmében a tagállamok kötelezően katonai segítséget nyújtanak a megtámadott szövetségeseknek.
Ez volt Ankara egyik feltétele a svéd NATO-csatlakozás támogatása fejében.
Folytatódik a tragikomédia.
Jönnek fel a nacionalista-populista pártok, így még több súrlódás várható. Európának már most meg kell kezdenie, hogy felkészüljön rá, mutat rá a Bloomberg szerkesztőségi véleménye.