Az Orbán Balázs-féle külügyi intézet szerint erősítettük a NATO-t azzal, hogy gátoltuk a svédek csatlakozását

„A svéd NATO-csatlakozás kapcsán Magyarország által megfogalmazott üzenet egyértelmű: a magyar kormány fontosnak tartja a NATO megerősítését, de kölcsönös tiszteletet vár el minden régi és új tagállamtól, és támogatja a szövetségen belüli rendszeres politikai konzultációt” – írja szerdai elemzésében a Magyar Külügyi Intézet, hozzátéve, hogy ezért is hívta meg a magyar fél Budapestre a svéd miniszterelnököt.

Az elemzés szerint ugyan Magyarország álláspontját sokan a csatlakozás felesleges lassításaként értékelték, a magyar stratégia biztosította a NATO megerősödését, és saját nemzeti érdekei szempontjából is fontos eredményeket ért el.

Hozzátették: „A miniszterelnök hétvégi bejelentése alapján a svéd NATO-csatlakozást hamarosan Magyarország is támogatni fogja, és ennek egyik hozadéka lehet a magyar fél számára rendkívül kedvező katonai ügylet aláírása is. Ez utóbbi által egyebek mellett Gripen vadászgépekhez juthat az ország.”

A Magyar Külügyi Intézet állami tulajdonban álló, kutatóintézeti és agytröszt feladatokat ellátó nonprofit gazdasági társaság. A szervezet a honlapja szerint a kormányfő tágabb munkakörnyezetébe tartozik, tulajdonosi joggyakorlói feladatait és jogköreit a miniszterelnök politikai igazgatója – jelenleg Orbán Balázs – látja el.

Orbán Balázs nemrég Huszárvágás című könyvében vázolta fel a magyar külpolitikai stratégiát, a kötetről alábbi cikkünkben írtunk:

Mindenkivel jóban lenni, akiből pénzt lehet kisajtolni – ez Orbán külpolitikájának vezérelve

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója tett egy vérszegény próbálkozást annak megideologizálására, miért is adja el magát Magyarország fillérekért különböző féldiktátoroknak.

Ahogy beszámoltunk róla, pénteken Orbán Viktor miniszterelnök meghívására munkalátogatásra Budapestre utazik Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke. Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke szerint a találkozó témája Magyarország és Svédország védelmi és biztonságpolitikai együttműködése valamint a magyar soros EU-elnökségre történő felkészülés lesz, de az Európai Unió előtt álló stratégiai menetrendet is áttekintik.

Orbán Viktor még azelőtt hívta meg Magyarországra a svéd miniszterelnököt, hogy a török parlament ratifikálta a svédek NATO-csatlakozását. Ulf Kristersson akkor úgy nyilatkozott, hogy ha elmegy, a találkozónak nem lehet témája a ratifikáció, arról ugyanis nincs mit beszélniük.

A két kormányfő február elsején egy rövid, 15 perces találkozót mégis megejtett a brüsszeli uniós csúcson. Akkor a Dagens Nyheter szerint Kristersson azt mondta Orbánnak, hogy szívesen találkozik vele Budapesten, de csak a ratifikáció után.

Úgy tűnik, álláspontja azóta némileg megváltozott, a svédek csatlakozásáról szóló zárószavazásra ugyanis valószínűleg hétfőn, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján kerül sor, legalábbis Kocsis Máté erre érte Kövér László házelnököt. A levélből az is kiderült, hogy a kormánypárt most már támogatja a svédek tagságát – ami annak fényében nem meglepő, hogy Orbán Viktor szombati évértékelő beszédében utalt rá, hogy a svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettek, hogy a bizalmat újraépítsék.

A magyar kormányra az elmúlt időszakban hatalmas nemzetközi nyomás nehezedett, hogy ratifikálja a svéd csatlakozást. Vasárnap amerikai kétpárti szenátori delegáció érkezett Budapestre, korábban pedig több NATO-tagország nagykövete bement a Parlamentbe, hogy onnan figyelje az ellenzék által összehívott rendkívüli ülést.