Egyre több nyugati politikus tartja elképzelhetőnek, hogy valamilyen formában nagyobb létszámú külföldi katonát vezényelnek az Oroszország ellen harcoló Ukrajnába. Moszkva harcosan reagál.
A NATO sem most nem részese az orosz-ukrán konfliktusnak, sem később nem lesz az, de segít Ukrajnának abban, hogy megvédje magát, amihez joga van – szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a szövetség külügyminiszteri találkozójának végén. Magyarország egyedüliként jelezte: nem fog részt venni a szükséges segítségnyújtás hatékonyabb koordinálásában.
„A jelenleg zajló háború a mindennapi életünket mérgezi, épp ezért ki vagyunk éhezve a jó hírekre, az örömre és a szórakozásra, és a Teqball mindezt egyértelműen megadja” – jelentette ki a külügyminiszter.
A külgazdasági és külügyminiszter kedden Volodimir Zelenszkij hivatalának vezetőjével, szerdán ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával tárgyalt.
A szervezet vezetése igyekszik átvenni Ukrajna katonai megsegítésének koordinálását, amit eddig az USA végzett.
A külügyminiszter reméli, hogy előrehaladást tudnak elérni.
A NATO 25 évvel ezelőtt, 1999. március 24-én indított kiterjedt légiháborút Jugoszlávia ellen. A NATO békefenntartó csapatokkal kívánta megállítani a Koszovói Felszabadítása Hadsereg (UCK) és a jugoszláv hadsereg közötti háborúskodást, illetve a koszovói albánok elleni népirtást. De a Milosevic-rezsimet csak bombákkal lehetett meggyőzni. Az akkori Orbán-kormány teljes mellszélességgel az atlanti szövetség mellé állt a szerb kormány – és benne Orbán jelenlegi szövetségese, Alaksandr Vucic – ellenében. Az MSZP tiltakozott az ellen, hogy Magyarországról induljanak NATO-bombázók bevetésre.
Emmanuel Macron francia elnök néhány hete beszélt arról, nem tartja kizártnak, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába.
Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok „100 százalékban” a NATO tagja marad az ő vezetése alatt, amíg az európai országok „tisztességesen játszanak”.
A budapesti amerikai követ Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából mondott beszédet a CEU Demokrácia Intézetének vendégeként.
Jelentős befektetés árán teljesült Orbán Viktor vágya: számottevő szereplővé vált az amerikai republikánusok körében, Flóra lányával kvázi állami fogadtatásban részesült Donald Trump floridai birtokán. Ennek ellenére a kormányfő még arra sem számíthat biztosan, hogy az érdekei számítani fognak, ha a volt elnök visszatérne a Fehér Házba.
Ellenfele Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök lesz, akiről Szijjártó Péter azt mondta, Magyarország nem támogatja megválasztását.
A NATO főtitkára szerint a katonai támogatás Ukrajnának azonban elengedhetetlen, „amennyiben tárgyalásos, békés, illetve tartós rendezést szeretnénk”.
Kétszáz évnyi semlegesség után Svédország csatlakozott a NATO-hoz. A svéd zászlót hétfőn délben vonták fel a katonai szövetség európai főhadiszállásán, Brüsszelben. Svédország a NATO 32. tagja.
Guillaume Faury, Európa legnagyobb repülőgépgyártó és védelmi ipari cégének vezetője azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság közös vadászgépfejlesztési programot indítson.
Akárcsak a francia elnök, a lengyel külügyminiszter sem tartja ezt elképzelhetetlennek.
A magyar Országgyűlés utolsóként ratifikálta a skandináv ország csatlakozási kérelmét.
Hamarosan gépre száll.
