Finnország hivatalosan is kezdeményezte csatlakozását a NATO-hoz
Történelmi jelentőségű döntésre szánta el magát a mindezidáig független státuszú Finnország.
Történelmi jelentőségű döntésre szánta el magát a mindezidáig független státuszú Finnország.
A finnek napokon belül hivatalosan is jelezni fogják csatlakozási kérelmüket a NATO felé, miközben Putyin közölte kollégájával, hogy ez a lépés negatív hatással lehet a finn-orosz kapcsolatokra.
Magabiztosak vagyunk, bízunk saját képességeinkben, és akár a NATO nélkül is olyan erővel rendelkezünk, amely elriasztja a támadó szándékkal érkezőket - mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Jari Vilén, aki Finnország budapesti nagykövete volt 2007-2012 között. A diplomata szerint hazája a NATO-hoz való csatlakozás révén nem segítséget remél az észak-atlanti szövetségtől, hanem jelentős mértékben hozzá kíván járulni Európa biztonságosabbá tételéhez.
A török elnök szerint ugyanolyan hiba lenne felvenni a közösségbe a két skandináv államot, mint 1952-ben Görögországot.
Minden jel arra utal, hogy a nagy többséggel nemrég újraválasztott elnök, Aleksandar Vučić kapott még némi haladékot a nyugati vezetőktől a feltételeik teljesítésére, és időt a szerb társadalom putyinista vonzalmainak leépítésére, akárcsak a „koszovói realitás” elfogadtatására. Vélemény.
Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője és az orosz külügyminisztérium is arányos válaszlépésekről beszélt.
A volt orosz állam- és kormányfő azt üzente a Nyugatnak: „ne fulladjon meg a saját nyálától a ruszofób rohamai közben”.
A finn államfő és a miniszterelnök közös nyilatkozatban jelentették be a döntést. Korábban erre az esetre Moszkva "komoly következményekkel" fenyegetett.
Loyd Austin szerint mindenre felkészültek, de az orosz elnök szerinte nem akar belekeveredni egy ilyen éles szituációba.
A Roszkoszmosz vezetője vasárnap írt bejegyzést a Telegramon arról, hogy Oroszország győzne egy atomháborúban, de az atomháborút el kell kerülni.
Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár szerint már a tagfelvételi eljárás alatt megnövelhetik a NATO-jelenlétet Svédország határai körül és a Balti-tengeren.
Ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket most tett közzé a külügy Berlinben. Helmut Kohl célja a német egyesítés volt, és emiatt sok engedményt tett Moszkvának.
Hamarosan benyújthatja csatlakozási kérelmét a NATO-nak Finnország és Svédország, amelyek vezetői ezt az orosz agresszióval indokolták. A német kancellár támogatja, a horvát elnök a boszniai horvátok miatt viszont vétózná az új tagok felvételét.
Az orosz külügyminiszter szerint megengedhetetlen az atomháború kockázata.
A hidegháború vége óta nem sokszor volt ekkora katonai gyakorlat a kontinensen. A cél az elrettentés.
A német lap szerint bizalmatlanságot kelt az EU-ban a kormány Putyin-barátsága, és több ország fél megosztani a magyar szervekkel a bizalmas titkosszolgálati értesüléseket, nehogy azok Moszkvában kössenek ki. Lapszemle.
Az ukrán elnöki tanácsadó szerint az orosz elnök NATO-tagállamokat is meg fog támadni. A kanadai hadsereg fegyverek mellett a szükséges szakértelemmel is segíti az ukrán honvédőket. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk az orosz-ukrán háborúról.
Szerhij Lescsenko azt mondta, az orosz elnök nemcsak el akarja törölni Ukrajnát a térképről, de a világrendet is el akarja pusztítani.
Jens Stoltenberg Brüsszelben kijelentette, hogy a NATO akár éveken át is kész segítséget nyújtani Ukrajnának.