szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője és az orosz külügyminisztérium is arányos válaszlépésekről beszélt.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Finnország ma reggeli bejelentésére reagálva a Kreml kijelentette, hogy a NATO-csatlakozás nem segíti Európa stabilitását és biztonságát, valamint hozzátette, hogy ez „egyértelmű fenyegetést” jelent Oroszországra nézve és ennek értelmében Moszkva kénytelen lesz megtorló lépéseket tenni – írja a Sky News.

Az orosz külügyminisztérium szerint a NATO célja, hogy tovább terjeszkedjen Oroszország határai felé. Dmitrij Peszkov (képünkön), a Kreml szóvivője hozzátette, hogy a Finnország által a NATO-csatlakozás érdekében tett lépések sajnálatosak, és arányos válaszlépéseket kívánnak. Beszélt arról is, hogy Oroszország kész a leghatározottabb választ adni minden olyan félnek, amely megpróbálja akadályozni az Ukrajnában zajló különleges katonai műveletet.

A finn sajtó szerint a csatlakozási igény egyik következménye lehet az orosz gázszállítás leállítása.

Mint korábban mi is beszámoltunk róla, csütörtök délelőtt Finnország hivatalosan is jelezte csatlakozási igényét a NATO-hoz. Oroszország ukrajnai invázióját követően Finnországban és Svédországban is felmerült az észak-atlanti katonai tömbhöz való csatlakozás lehetősége, a svédek azonban jó eséllyel megvárják az országban ősszel tartandó választásokat, amelynek során valószínűleg a csatlakozás kampánytéma lehet, hiszen a kormányzó szociáldemokrata pártot már most mélyen megosztotta a kérdés.

Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Bíróság elé állítottak egy orosz katonát háborús bűnök vádjával, a finnek a NATO-ba tartanak, Moszkva fenyegetőzik - percről percre a háborúról

Oroszország közvetlen veszélyt jelent a világrendre, állítja az Európai Bizottság elnöke, orosz katonák fegyvertelen civileket lőttek hátba, Finnország NATO-csatlakozási szándékát Moszkva atomháborút emlegetve bírálta. Hetvennyolcadik napja tart az orosz-ukrán háború. Kövesse a legfontosabb eseményeit itt! „Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Riba István hvg360

A háború újabb hadszíntere is lehet Oroszország két NATO-tagállam közötti területe

Az orosz–ukrán háború eszkalálódásával a megszokottnál nagyobb veszélyt jelenthet a Lengyelország és Litvánia közé beékelődött Kalinyingrád, amely – mielőtt Sztálin katonai övezetté nyilvánította – különös helyet foglalt el a német nemzeti tudat kialakulásában. Ma a baltiak, a lengyelek, sőt a NATO-hoz csatlakozni készülő Svédország és Finnország szempontjából is kulcsfontosságú terület.