A Pentagon további amerikai csapatokat küldhet Európába
Szerintük Európa már sosem lesz olyan, mint amilyen az orosz-ukrán háború előtt volt.
Szerintük Európa már sosem lesz olyan, mint amilyen az orosz-ukrán háború előtt volt.
A szövetség keleti jelenlétének megerősítése és az orosz fenyegetésre adott válaszok végrehajtása jegyében telt a NATO számára az elmúlt év, miközben folyamatosan nő a tagállamok védelmi költségvetése.
A választás nem lefutott a kormányfő szerint, a NATO-t tekinti a legfontosabb nemzetközi szervezetnek, aminek tagja Magyarország, az Európai Unió gazdaságát újraszerkesztetné.
A miniszterelnök levezette a Hír TV-ben, hogy szerinte miért lenne háborúpárti egy „baloldali” kormány. Úgy gondolja, valamennyi energiaforrás mindig fog jönni Oroszországból, a magyar energiatermelés szerkezetét a nukleáris energiára alapozná napelemekkel kiegészítve.
A magyar kormányfő az uniós intézményekben gyakran érzi magát megrendezett jelenetekben. Szerinte az orosz energiahordozókra kivetett szankciók megállítanák a magyar gazdaságot.
A miniszterelnök a közmédiában fejtette ki, hogy a háború „veszélybe sodorhatja a magyar érdekeket”, hogy Magyarország sem Ukrajna, sem Oroszország oldalán nem áll, hogy nem érdemes olyan szankciókat hozni az oroszok ellen, ami „nekünk jobban fáj”, és hogy az energiaárak növekedéséről Brüsszel tehet.
Az orosz–ukrán háború nem csak a hadszíntéren zajlik. Van egy retorikai front is, ahol nem a fegyvereké, hanem a nyilatkozatoké, a kimondott vagy éppen ki nem mondott szavaké a főszerep – ezért is bírálhatta keményen Volodimir Zelenszkij a „békeretorikus” Orbánt a brüsszeli csúcson. A retorikának hosszabb távon lesz nagyobb jelentősége, főleg, ha egyes európai politikusok nem vállalják fel nyíltan, hogy a háború költségeit mindenki meg fogja fizetni – kivétel nélkül. Vélemény.
Több százan meghaltak az oroszok által lebombázott mariupoli színházban, a városban pedig az ENSZ egyre több információt tár fel tömegsírokról. Miközben Ukrajnában egyre több külföldi önkéntes harcol, az USA segít leválni Európának az orosz gázról, Moszkvát pedig az sem zavarja, ha kizárják a G20-ból.
A lépés válasz arra a növekvő aggodalomra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök vegyi vagy biológiai fegyveres támadást indíthat Ukrajnában.
A demokráciáknak teljes egységet kell mutatni az erősödő autokráciákkal szemben - erről beszélt Joe Biden Brüsszelben, amikor megérkezett az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára.
Az elfogadott közös NATO cél az, hogy a háború semmiképpen se lépje át Ukrajna határát.
A partjaitól 50 kilométerre zajló orosz-ukrán összecsapás árnyékában Románia a szomszédos Moldova miatt is aggódik, a kormány minden módon bizonyítani igyekszik hűségét a nyugati szövetséghez.
Újabb katonai támogatás kap Ukrajna a NATO-tagállamoktól, de ezzel párhuzamosan a szövetség tovább erősíti saját védelmét, többek között egy Magyarországra telepítendő harccsoporttal. A NATO továbbra sem küld katonát Ukrajnába, azonban a háborús bűnösöket el fogja számoltatni a nemzetközi közösség.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje megbeszélést folytatott Wesley K. Clark amerikai vezérezredessel, az európai NATO-erők egykori parancsnokával.
A magyar tárcavezető azt mondta a Bukaresti Kilencek találkozóján, hogy az ukránoknak az az érdeke, baloldali kormánya legyen Magyarországnak, mert akkor kapnának fegyvereket.
Az Egyesült Államok elnöke Varsóban egyeztetett Andrzej Duda lengyel elnökkel.
A magyar vezetésű harccsoporthoz öt ország katonái csatlakoznak, a Dunántúlon fognak állomásozni, azt a honvédelmi miniszter nem tudta megmondani, mikor érkeznek meg Magyarországra.
Az orosz külügyminisztérium csütörtök este reagált a NATO-csúcstalálkozón elhangzottakra.
A külügyminiszter a brüsszeli NATO-csúcs eredményeiről számolt be.
Ha az orosz elnök február 24-e előtt netán eljátszott a gondolattal, hogy Ukrajna lerohanása után mehet tovább, például a Baltikumban, akkor legkésőbb most már látnia kell: a nyugati elriasztás nem frázis – írja a konzervatív német lap főkommentátora, Jacques Schuster.