Horvát államügyészség: Nem szokványos robbanóanyag volt a Zágrábban lezuhant drónon
A vizsgálat szerint jól karbantartott repülő eszköz zuhant le Zágrábban.
A vizsgálat szerint jól karbantartott repülő eszköz zuhant le Zágrábban.
Nyáron csatlakozhat a két ország a NATO-hoz. A Kreml szerint a bővítés nem biztosítaná a békét Európának.
A The Times szerint a finnek júniusban nyújtják be a kérelmüket.
Jens Stoltenberg főtitkár szerint a szervezet alapvető átalakuláson megy keresztül.
Még inkább segíteni fogja a NATO az ukránokat, derült ki a szervezet ülése után tartott sajtótájékoztatón.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította a NATO-szövetségeseket, hogy szállítsanak több fegyvert Ukrajna háborús erőfeszítéseinek megerősítésére, beleértve harci repülőgépeket, nehéz légvédelmi rendszereket, rakétákat és páncélozott járműveket.
A páncélosok a Lengyelországban állomásozó amerikai csapatok váltásaként érkeznek.
Szerintük Európa már sosem lesz olyan, mint amilyen az orosz-ukrán háború előtt volt.
A szövetség keleti jelenlétének megerősítése és az orosz fenyegetésre adott válaszok végrehajtása jegyében telt a NATO számára az elmúlt év, miközben folyamatosan nő a tagállamok védelmi költségvetése.
A magyar tárcavezető azt mondta a Bukaresti Kilencek találkozóján, hogy az ukránoknak az az érdeke, baloldali kormánya legyen Magyarországnak, mert akkor kapnának fegyvereket.
A választás nem lefutott a kormányfő szerint, a NATO-t tekinti a legfontosabb nemzetközi szervezetnek, aminek tagja Magyarország, az Európai Unió gazdaságát újraszerkesztetné.
A miniszterelnök levezette a Hír TV-ben, hogy szerinte miért lenne háborúpárti egy „baloldali” kormány. Úgy gondolja, valamennyi energiaforrás mindig fog jönni Oroszországból, a magyar energiatermelés szerkezetét a nukleáris energiára alapozná napelemekkel kiegészítve.
A magyar kormányfő az uniós intézményekben gyakran érzi magát megrendezett jelenetekben. Szerinte az orosz energiahordozókra kivetett szankciók megállítanák a magyar gazdaságot.
Az Egyesült Államok elnöke Varsóban egyeztetett Andrzej Duda lengyel elnökkel.
A miniszterelnök a közmédiában fejtette ki, hogy a háború „veszélybe sodorhatja a magyar érdekeket”, hogy Magyarország sem Ukrajna, sem Oroszország oldalán nem áll, hogy nem érdemes olyan szankciókat hozni az oroszok ellen, ami „nekünk jobban fáj”, és hogy az energiaárak növekedéséről Brüsszel tehet.
Az orosz–ukrán háború nem csak a hadszíntéren zajlik. Van egy retorikai front is, ahol nem a fegyvereké, hanem a nyilatkozatoké, a kimondott vagy éppen ki nem mondott szavaké a főszerep – ezért is bírálhatta keményen Volodimir Zelenszkij a „békeretorikus” Orbánt a brüsszeli csúcson. A retorikának hosszabb távon lesz nagyobb jelentősége, főleg, ha egyes európai politikusok nem vállalják fel nyíltan, hogy a háború költségeit mindenki meg fogja fizetni – kivétel nélkül. Vélemény.
Több százan meghaltak az oroszok által lebombázott mariupoli színházban, a városban pedig az ENSZ egyre több információt tár fel tömegsírokról. Miközben Ukrajnában egyre több külföldi önkéntes harcol, az USA segít leválni Európának az orosz gázról, Moszkvát pedig az sem zavarja, ha kizárják a G20-ból.
A lépés válasz arra a növekvő aggodalomra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök vegyi vagy biológiai fegyveres támadást indíthat Ukrajnában.
A magyar vezetésű harccsoporthoz öt ország katonái csatlakoznak, a Dunántúlon fognak állomásozni, azt a honvédelmi miniszter nem tudta megmondani, mikor érkeznek meg Magyarországra.
A demokráciáknak teljes egységet kell mutatni az erősödő autokráciákkal szemben - erről beszélt Joe Biden Brüsszelben, amikor megérkezett az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára.