Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A svédek többsége a NATO-csatlakozás mellett van – derült ki egy pénteken közzétett közvélemény-kutatásból, amely szerint Oroszország Ukrajna elleni inváziója gyors szemléletváltást idézett elő egy régóta semlegességéről ismert országban – írja a Reuters.
Svédország 1814 óta nem vett részt háborúban, külpolitikáját a "katonai szövetségekben való részvétel hiányára" építette fel. Semleges maradt a második világháború alatt még a szomszédos északi országok megszállása és a hidegháború idején is.
A felmérés szerint a svédek 51 százaléka támogatja a NATO-t, szemben a januári 42 százalékkal. A csatlakozást ellenzők aránya 37 százalékról 27 százalékra esett vissza. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen közvélemény-kutatás a támogató többséget mutatja.
Svédország és a szintén NATO-n kívüli Finnország szoros együttműködésben van a katonai szervezettel, a főtitkár Jens Stoltenberg korábban azt mondta, a két országot nagyon gyorsan felvennék a katonai szövetségbe.
Az orosz–ukrán háborúról folyamatos élő közvetítésben itt számolunk be.
