Csillagászok az AR3784 kódjelű napfoltnál magyar idő szerint csütörtök reggel észleltek kitörést, ami rövid időre zavart okozott néhány kommunikációs rendszerben a Földön.
Akár több hőelnyelő tornyot is be lehet vonni abba a rendszerbe, ami a Nap hőjét hasznosítja az áramtermeléshez. Kína 2060-ra válna szén-dioxid-semlegessé.
Szerencsére nem a Föld felé indultak meg a nagyenergiájú töltött részecskék a Napból akkor, amikor az AR3664 kódjelű napfolt gigantikus kitörést produkált.
A NASA számára fontos információkkal szolgált az a napkitörés, amelynek nagyenergiájú részecskéit a Curiosity Mars-járó kamerája rögzítette.
Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót egy szenzációsnak ígért égi jelenségről szóló hír, miszerint egy valóságos „bolygóvonat fog végigrobogni” az égbolton június elején. Utánajártunk, mi a hájp mögött a valóság, mit láthatunk majd Magyarországról éjjel.
A NASA kutatói szerint megkerülte a Napot az AR 3664 nevű napfolt, ám kisebb lett, mint amilyen néhány héttel ezelőtt volt. Lebecsülni viszont nem érdemes.
Egy friss tanulmány szerint a Nap mágneses mezője teljesen máshol kezdődik, mint azt korábban számolták. Ha ez valóban így van, az a napkitörések előrejelzését is pontosabbá teheti.
Kanadai kutatók szerint 2,7 kilométeres mélységben is a mágneses tér változását jelezték azok az eszközök, amelyek a május eleji napkitörés után „bolondultak” meg.
Ugyanabból a napfoltcsoportnál történt napkitörés május 14-én, mint ami egy héttel korábban Magyarországról is látható sarki fényt okozott. Az erőssége háromszorosa volt a korábbinak
A Solar Orbiter 2020-ban indult útnak, hogy közelebbről vizsgálja meg a Napot. Jelenleg nincs olyan napszonda, ami jobb minőségű videót tudna készíteni, mint az európai eszköz.
Egy Facebookon és más közösségi felületeken terjedő elmélet szerint a NASA egy második Napot próbál elrejteni az emberek elől.
Ritka jelenséget örökített meg április 23-án a NASA Solar Dynamics Observatory nevű űrszondája. A Napot figyelő szerkezetnek sikerült rögzítenie, amint a csillag négy régiójában egyidőben következett be hatalmas robbanás.
Több műhold is megörökítette, ahogy a Hold árnyékot vetett a Földre április 8-án.
Amikor a Hold bekerül a Nap és a Föld közé, a napfogyatkozást érintő területek felett mintha eltűnnének a gomolyfelhők. Holland kutatók számítógépes szimuláció segítségével találtak egy lehetséges magyarázatot a jelenségre.
Brit kutatók újra kiszámolták, mennyit változott a Föld mágneses mezője az 1859-es Carrington-esemény során. Az eredmény egészen elképesztő.
Szapudi István magyar csillagász ötlete mentén építenének egy hatalmas pajzsot a Nap és a Föld közé, hogy valamelyest mérsékeljék a globális felmelegedés hatásait.
A NASA űrszondája január 22-én vette fel, ahogy a Nap két féltekéjén egyszerre történik napkitörés.
Bármi is legyen a Caldwell 73 gömbhalmazban talált furcsa égitest, a kutatók szerint szinte biztos, hogy segíthet megválaszolni az univerzummal kapcsolatos legalapvetőbb kérdéseket.
A tudósok szerint részben a Nap leghidegebb pontjai lehetnek a felelősek a legforróbb régiókért az égitesten.
