„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Felforgathatja a Napról alkotott tudományos elképzelést az az új tanulmány, amit az amerikai Northwestern Egyetem kutatói készítettek, és ami a Nature hasábjain jelent meg. A publikáció szerint a Nap mágneses tere a felszín közeléből, nem pedig az égitest mélyéről ered. Mindez zárójelbe teszi azt a több évtizedes vélekedést, amely szerint a csillag mágneses mezeje 210 ezer kilométerrel a felszín alól ered. Mindez azonban közelebb viheti a tudósokat a Nap megértéséhez.
A tudósok a NASA szuperszámítógépének segítségével végeztek el a Napra vonatkozó számításokat, amelynek eredménye azt mutatja, hogy a csillag mágneses terének kiindulópontja csupán 32 ezer kilométerrel van a felszín alatt. A szakemberek szerint ugyanakkor ez csupán a kezdeti megállapítása a dolognak, és további számításokra van szükség a pontosításhoz.
Mint ismert, a Nap mágneses tere 11 éves ciklusokban ingadozik. Jelenleg a maximumánál jár, ami miatt rendkívül aktív a csillag, és több erős napkitörés is történt az utóbbi időben.
A probléma ott kezdődik, hogy azokkal az elméletekkel, amelyek szerint a mágneses tér a Nap mélyéből ered, nehezen kapcsolhatók össze a különböző naptevékenységekkel. A tudósok éppen ezért azt remélik, hogy az új elmélet nemcsak a naptevékenység létrejöttét magyarázza, az űridőjárás pontosabb előrejelzéséhez is használható lesz.
Ez utóbbi kifejezetten fontos, a Napból kiinduló, nagy energiával bíró részecskék ugyanis nemcsak a sarki fény néven ismert jelenséget okozhatják, hanem komoly zavarokra és fennakadásokra kerülhet sor például a rádiós kommunikációban vagy a navigációban. A legrosszabb esetben az 1859-es Carrington esemény is megismétlődhet, amiről nemrég bebizonyították, hogy sokkal erősebb lehetett, mint azt korábban gondolták.
A Nap jobb megismerése lehetővé teszi az űridőjárás pontosabb előrejelzését, ami esélyt adhat arra, hogy felkészüljön az emberiség egy erősebb napviharra. Geoffrey Vasil, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint „még mindig nem ismerjük elég jól a napot ahhoz, hogy pontos előrejelzéseket tudjunk adni”.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
