Akkora robbanás rázta meg a Napot, amire húsz éve nem volt példa
Szerencsére nem a Föld felé indultak meg a nagyenergiájú töltött részecskék a Napból akkor, amikor az AR3664 kódjelű napfolt gigantikus kitörést produkált.
Az Európai Űrügynökség napszondája, a Solar Orbiter nemrég egy X12-es erősségű napkitörést mért, ami nemcsak a jelenlegi napciklus eddigi legerősebbje, de minden valószínűség szerint az elmúlt 20 évben sem volt hasonlóra példa. Ebből a Földön szerencsére nem sokat lehetett érzékelni, mert nem a bolygónk felé indultak el a Napból kiáramoló részecskék. Laura Hayes, az ESA tudósa szerint erősségét tekintve az 1996 óta rögzített események között is biztosan benne van a TOP 10-ben a mostani.
Szerencsére a Solar Orbiter épp a megfelelő szögben állt, hogy rögzítse a jelenséget.
Daniel Müller, az ESA Solar Orbiter projektjének tudósa szerint az űrszonda olyan helyzetben állt, hogy más egységekkel együtt 360 fokos rálátásuk volt a csillagra a szakembereknek. Ez a Solar Orbiter küldetése során még háromszor ismétlődhet majd meg.
A mérések szerint a kitörés elérte az ESA és a japán űrkutatási hivatal, a JAXA közös műholdját, a BepiColombót, valamint a Merkúr bolygót is. Mindezt annak ellenére, hogy a két objektum nincs közel egymáshoz.
A Solar Orbiter a Vénusz közelében volt, és azt is elérték a Napból kiáramoló részecskék. Sőt, a AR3664 napfoltból kiinduló napkitörés nagyenergiájú részecskéi a Marsot is lebombázták: a NASA Mars Odyssey űrszondája nagyjából egy órán át nem tudta használni a kameráját.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.