Kanadai kutatók szerint 2,7 kilométeres mélységben is a mágneses tér változását jelezték azok az eszközök, amelyek a május eleji napkitörés után „bolondultak” meg.
Húsz éve nem volt példa olyan geomágneses viharra, ami május 11-én érte el a Földet. A napkitörésből útnak indult részecskék olyan energiával érték el a bolygónk mágneses védőpajzsát, hogy az még Magyarországon is szabad szemmel tisztán látható sarki fényt okozott. Úgy tűnik azonban, a részecskék nemcsak a légkörre voltak hatással.
A világ egyik vezető óceánkutató szervezete, az Ocean Networks Canada (ONC) jelentése szerint az óceán mélyén telepített műszerek jelentős zavarokat észleltek a Föld mágneses mezőjében. Ezek a víz alatti obszervatóriumként működő eszközök 2,7 kilométeres mélységben találhatók Kanada partjainál.
Kate Moran, az ONC elnök-vezérigazgatója szerint az, hogy a vihar hatásait még majdnem 3 kilométerrel a víz felszíne alatt is mérni tudták jól mutatja, hogy milyen intenzitású volt a napkitörés. A szakember úgy látja, a rögzített adatok segíthetnek megérteni az esemény bolygónkra gyakorolt hatását, valamint a jövőbeni események előrejelzését.
A napviharok – vagy geomágneses viharok – akkor fordulnak elő, amikor a Nap hatalmas energiakitöréseket produkál, amely során a csillagból töltött részecskék lökődnek ki a bolygóközi térbe. Ezek kölcsönhatásba lépnek a Föld mágneses mezőjével, néhány azonban átjut a védőpajzson, és a légkör részecskéit egy magasabb energiaszintre hozza. Ennek hatására keletkezik a sarki fényként ismert jelenség.
Emellett van néhány kellemetlen hatása is. A viharok megzavarhatják a műholdas kommunikációt, és potenciálisan hatással lehetnek az elektromos hálózatokra és a navigációs rendszerekre is.
Az ONC kutatói az adatok ellenőrzése során először úgy gondolták, hogy földrengés okozhatta a kilengést. Ezt az elképzelést azonban hamar elvetették, mert egy földrengéshez képest túl sokáig tartott az anomália. A mélyebb elemzés során aztán kiderült, a napviharok okozta mágneses zavarokhoz kapcsolhatók a rögzített értékek.
Justin Albert, a Victoria Egyetem fizikusa szerint mivel a Nap a következő két évben éri el a 11 éves ciklusa csúcsát, ezért várhatóan még több hasonló kitörés történik majd.
Azt nem tudni, hogy a mostani geomágneses vihar a tengeri élőlényekre milyen hatást gyakorolt, egy tudományos kutatás azonban ezt is kiderítheti.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Bozó Szabolcsot a bátyja beszélte rá, hogy tegye fel a képeit az Instagramra – és megtörtént a csoda. A 33 éves amatőr alkotó ma befutott művész, olyanok veszik a képeit, akiket korábban, csaposként, legfeljebb kiszolgálhatott volna.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
