szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kanadai kutatók szerint 2,7 kilométeres mélységben is a mágneses tér változását jelezték azok az eszközök, amelyek a május eleji napkitörés után „bolondultak” meg.

Húsz éve nem volt példa olyan geomágneses viharra, ami május 11-én érte el a Földet. A napkitörésből útnak indult részecskék olyan energiával érték el a bolygónk mágneses védőpajzsát, hogy az még Magyarországon is szabad szemmel tisztán látható sarki fényt okozott. Úgy tűnik azonban, a részecskék nemcsak a légkörre voltak hatással.

A világ egyik vezető óceánkutató szervezete, az Ocean Networks Canada (ONC) jelentése szerint az óceán mélyén telepített műszerek jelentős zavarokat észleltek a Föld mágneses mezőjében. Ezek a víz alatti obszervatóriumként működő eszközök 2,7 kilométeres mélységben találhatók Kanada partjainál.

Kate Moran, az ONC elnök-vezérigazgatója szerint az, hogy a vihar hatásait még majdnem 3 kilométerrel a víz felszíne alatt is mérni tudták jól mutatja, hogy milyen intenzitású volt a napkitörés. A szakember úgy látja, a rögzített adatok segíthetnek megérteni az esemény bolygónkra gyakorolt hatását, valamint a jövőbeni események előrejelzését.

Ocean Networks Canada

A napviharok – vagy geomágneses viharok – akkor fordulnak elő, amikor a Nap hatalmas energiakitöréseket produkál, amely során a csillagból töltött részecskék lökődnek ki a bolygóközi térbe. Ezek kölcsönhatásba lépnek a Föld mágneses mezőjével, néhány azonban átjut a védőpajzson, és a légkör részecskéit egy magasabb energiaszintre hozza. Ennek hatására keletkezik a sarki fényként ismert jelenség.

Emellett van néhány kellemetlen hatása is. A viharok megzavarhatják a műholdas kommunikációt, és potenciálisan hatással lehetnek az elektromos hálózatokra és a navigációs rendszerekre is.

Az ONC kutatói az adatok ellenőrzése során először úgy gondolták, hogy földrengés okozhatta a kilengést. Ezt az elképzelést azonban hamar elvetették, mert egy földrengéshez képest túl sokáig tartott az anomália. A mélyebb elemzés során aztán kiderült, a napviharok okozta mágneses zavarokhoz kapcsolhatók a rögzített értékek.

Óriási robbanás rázta meg a Napot

Ugyanabból a napfoltcsoportnál történt napkitörés május 14-én, mint ami egy héttel korábban Magyarországról is látható sarki fényt okozott. Az erőssége háromszorosa volt a korábbinak

Justin Albert, a Victoria Egyetem fizikusa szerint mivel a Nap a következő két évben éri el a 11 éves ciklusa csúcsát, ezért várhatóan még több hasonló kitörés történik majd.

Azt nem tudni, hogy a mostani geomágneses vihar a tengeri élőlényekre milyen hatást gyakorolt, egy tudományos kutatás azonban ezt is kiderítheti.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!