Nagyszabású strukturális reformokba kezdett Magyarország, amelyek révén a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság 70 százalék alá csökken a következő években, 2014 végéig pedig 300 ezer új munkahelyet jöhet létre - írta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Olli Rehnnek, az Európai Bizottság (EB) gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosának a kormányzati portálon pénteken közölt levelében.
Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelős misszióvezetője közölte: a külső eladósodás és a magas államadósság miatt Magyarország sebezhető és ezért a Nemzetközi Valutaalap "nagyon kockázatosnak" ítéli meg a magyar kormány gazdasági stratégiáját.
Az MSZP szerint a kormány önkormányzatokat érintő döntései súlyos következményekkel járnak.
A Heti Válasznak adott interjújában Csaba László közgazdász nem rejtette véka alá csalódottságát a Fidesz-KDNP kormányzásának eddigi hónapjaival kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy nem fogadná el a kinevezést a monetáris tanácsba, ha oda csak egy párt jelöltjei kerülnének be.
A Világgazdaság keddi száma meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írja: levélben fordult Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa a magyar kormányhoz.
Miután Matolcsy György a februárra ígért reformprogramról beszélt a kormányszóvivői tájékoztatón, tovább erősödött a forint délután,az euró jegyzése több mint egy forinttal csökkent, 272 forint alá.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közölte: a kormány február 16-án tárgyalja első olvasatban a Növekedési és Stabilitási Programot, amelynek a ciklus végére kell biztosítania a 600-650 milliárd forintos megtakarítást.
Kis János filozófus úgy látja, hogy Orbán átlépte a Rubicont, számára már nincs visszaút. Ugyanakkor szemben sokakkal, a jövőt tekintve Kis nem pesszimista a Népszabadságnak adott nyilatkozata szerint.
Mi volt a magyar rendszerváltás veleje, magva, értelme? A többség bizonytalan, sőt, halvány fogalma sincs róla. Nem lehet csodálni hát, ha a harmadik köztársaság híveit alig látni. Kádár terhes örökségét vagy az új elit vétkeit okoljuk-e a mai helyzetért? A szociológus választ keres.
Az olyan fontos gazdasági mutatók, mint pl. a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az adósságállomány, továbbá az infláció alakulása csak a teljes társadalmi-gazdasági program tükrében, rendszerszemlélettel vizsgálhatók. A teljes rendszer együttes sikeressége javítani, kudarcai pedig rontani fogják ezeket a gazdasági mutatókat is. Kockázatok persze vannak. Én azonban máshol látom azokat, mint a „mainstream” szemléletű közgazdászok—vélekedik Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár.
Az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelt az Orbán-kormány jövőre kezdi visszafizetni az NGM szerint.
Az Új Széchenyi-terv pályázatai között, illetve Magyarország hosszú távú, 2020-ig szóló megújuló energiahasznosítási tervében, valamint a nemzeti energiastratégiában sem szerepel olyan verzió, amiben vízlépcsőkről, duzzasztókról lenne szó.
Az MSZP szerint a kormányváltás óta eltelt kilenc hónap gyötrelmes volt és sok kárt okozott.
Az IMF Magyarországról készített országjelentésének ismertetése után is változatlanul a 270 forintos euró árfolyamnál erősebben, a 269-es szint közelében maradt a forint árfolyama.
A nemzeti együttműködés rendszerének dicsőítése hamisan cseng, hiszen a Fidesz a legelemibb témákban sem akar együttműködni az ellenzéki pártokkal, ráadásul gyakran a kormányzat sem tudja, mit akar – állítja Elek István alábbi fejtegetésében.
Orbán Viktor kormánya az internet felületein is megméretik. Digitális legitimációt kell szereznie, s ez még inkább megkívánja egy felkészült, világra nyitott kormányzati tisztviselői kar meglétét. Hogy a korábbinál magasabb szintű a kormányzás? Ma még nem lehet eldönteni, írja Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Neelie Kroes uniós biztos levele csak a nyilvános része annak a nyomásgyakorlásnak, ami az Orbán-kormányt éri Brüsszelből a januárban hatályba lépett médiatörvény miatt - írja az Economist blogja. A lap szerint a magyar kormányfő tudja is, hogy mikor kell visszavonulót fújnia: a brüsszeli színfalak mögött megmondták Orbánnak, hogy tegye tisztába a médiatörvény ügyét, mielőtt az az egész uniós elnökséget beárnyékolja.
A Magyar Televízió reggeli műsorában nyilatkozó közgazdász szerint bizonytalan környezetben, növekvő inflációs várakozások és olajárak mellett nem lehet az árstabilitást másképp biztosítani, mint ahogyan a jegybank tette hétfői kamatemelésével. Csaba László szerint amit eddig a kormány új csomagjából kiszivárogtattak, az inkább költségvetési kiigazításnak, semmint gazdaságélénkítésnek tűnik.
Orbán kísérlete a szellemi-erkölcsi fordulatra címmel közölt terjedelmes cikket vasárnap a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német lap.
A Duna Tv-nek Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője elmondta: Orbán Viktor nem tervez kormányátalakítást és nincs is oka rá.
