"Sajnálatos és retrográd" intézkedésnek nevezi hétfői szerkesztőségi elemzésében a Financial Times a magánnyugdíj-pénztári pillérek több közép-kelet-európai országban elkezdett részleges visszafejlesztését, illetve "magyarországi lebontását".
Szatmáry Kristóf belgazdasági államtitkár a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban úgy fogalmazott: erős hazai gazdaság elképzelhetetlen anélkül, hogy a kereskedelem jelentős része magyar kézben lenne, ezért a kormány fontosnak tartja, hogy csökkentse a hazai kereskedők, illetve beszállítók versenyhátrányát.
Egyeztet szakértőkkel az április 15-én lejáró kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - írta hétfői számában a Magyar Nemzet.
A szocialisták szerint az a politika, amivel a Fidesz-KDNP-kormány eddig is padlót fogott az európai fórumokon - elsősorban a médiatörvény kapcsán - oda vezetett, hogy az "Orbán-kormány európai elnökségi stratégiája összeomlott.
Az MDF EP-képviselője a Figyelőnek adott interjút az Orbán-kormány szerinte elhibázott gazdaságpolitikájáról.
Mint ismeretes, Magyarország mind a négy kritikus kérdésben engedett az EU elvárásainak a médiatörvénnyel kapcsolatban. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője honlapján a kormány és az Európa Bizottság közti megállapodást véleményezte.
A szocialista párt elnöke az elvesztegetett lehetőségek, valamint a demokrácia és a jogállamiság lebontásának időszakaként értékelte a kormányváltás óta eltelt hónapokat, amelyeket szerinte rögtönzés, kapkodás és számos kaotikus döntés jellemzett.
A kabinet a jövőben, az alkotmányozás során, valamint a kormány-tisztviselői életpályamodell kialakításakor is kiemelt figyelmet fordít az Ab-döntés és annak indokolásában kifejtett szempontok figyelembe vételére.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa a Klubrádió hétfői Megbeszéljük című műsorában úgy vélekedett, a kormánynak nincs programja, és Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben azért nem beszélt konkrétumokról, mert nincs miről.
Az egészségügy átalakítása kapcsán az utóbbi hetekben két téma uralta a közbeszédet: a gyógyszerkassza várható megvágása és a kórházi struktúra átalakítása. Mint cseppben a tenger, úgy mutatkozik meg az egyes részterületeken a kormánypolitika minden erénye és gyengesége. A közpolitikai folyamatok mélyebb vizsgálata rávilágít ugyanis a kétharmados felhatalmazás korlátaira – írja Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Az LMP szerint az Orbán-kormány jóval több közpénzt ad az Audinak, mint ígérte; a párt vasárnapi közleményében azt is hangsúlyozta, hogy az Audi gyár bővítésének kiemelt beruházássá nyilvánítása a korrupció veszélyét is növeli.
A volt miniszterelnök blogol: három feltételt sorol fel, amiket ha a kormánytöbbség elfogadna, akkor szerinte visszatérne az alkotmányozásba az MSZP.
Az MSZP az elmúlt hónapokban a költségvetés, illetve az adópolitika és a szociális támogatások területén is több törvényjavaslatot kezdeményezett a nehéz helyzetbe került társadalmi csoportok megsegítése érdekében, ám azokat "a kormánytöbbség kivétel nélkül lesöpörte az Országgyűlés napirendjéről".
Villámgyorsan a maga képére formálta a magyar alkotmányos demokráciát a kétharmados többséggel kormányzó Orbán Viktor, aki legalábbis autokratikus színezetet adott a jogállamnak – szögezi le a friss HVG elemzése.
Kockázatos az Orbán-kormány egyensúlyozása hatékonyság és szabadság között: a kétharmados felhatalmazás birtokában erős a csábítás, hogy amint valamilyen problémába ütköznek, módosítsák a szabályozást, ha kell, az alkotmányt, aminek kiszámíthatatlanság és bizonytalanság lehet a velejárója. Annak pedig a hatékonyság láthatja kárát, ha nem tudják a problémák gyökerét beazonosítani és rossz megoldást választanak – mutat rá Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Az olyan fontos gazdasági mutatók, mint pl. a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az adósságállomány, továbbá az infláció alakulása csak a teljes társadalmi-gazdasági program tükrében, rendszerszemlélettel vizsgálhatók. A teljes rendszer együttes sikeressége javítani, kudarcai pedig rontani fogják ezeket a gazdasági mutatókat is. Kockázatok persze vannak. Én azonban máshol látom azokat, mint a „mainstream” szemléletű közgazdászok—vélekedik Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár.
Az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelt az Orbán-kormány jövőre kezdi visszafizetni az NGM szerint.
Az Új Széchenyi-terv pályázatai között, illetve Magyarország hosszú távú, 2020-ig szóló megújuló energiahasznosítási tervében, valamint a nemzeti energiastratégiában sem szerepel olyan verzió, amiben vízlépcsőkről, duzzasztókról lenne szó.
Nagyszabású strukturális reformokba kezdett Magyarország, amelyek révén a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság 70 százalék alá csökken a következő években, 2014 végéig pedig 300 ezer új munkahelyet jöhet létre - írta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Olli Rehnnek, az Európai Bizottság (EB) gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosának a kormányzati portálon pénteken közölt levelében.
Az MSZP szerint a kormányváltás óta eltelt kilenc hónap gyötrelmes volt és sok kárt okozott.
