Nyolc tételben elemzi az Orbán-kormány eddigi tevékenységét Kornai János nemzetközi hírű közgazdász. A Népszabadságban közölt leltárja felettébb lesújtó. A legfontosabb megállapításait szemlézzük.
Nem kell összefogni Magyarország ellen, messze van a diktatúrától - írja cikke címében Adam LeBor a The Times című londoni lap szerdai számában, alcímében pedig hozzáteszi, hogy Magyarország mintaképe nem Vlagyimir Putyin, hanem Margaret Thatcher.
Az MSZP szerint az Orbán-kormány a bank- és a válságadó miatt egyre nagyobb pénzpiaci és hitelezői ellenállásba ütközik, ráadásul ezek a "diszkriminatív különadók" a magyar munkahelyeket is veszélyeztetik.
Vezércikkben foglalkozott a Die Presse című osztrák napilap kedden a magyar kormány politikájával és a protekcionizmussal a mai Európában. Lehet, hogy a válságban protekcionistább módon ugatnak, de alig harapnak - írja a lap, kivételként Magyarországot említve.
A magyar uniós elnökségről - érintve a médiatörvény és a válságadó kérdését - cikket közölt a milánói Corriere della Sera és a torinói La Stampa is.
"Vészesen fogy a magyar kormány gazdaságpolitikájával szemben a befektetői bizalom" - summázta a mára kialakult helyzetet Nyers Rezső. A Magyar Bankszövetség főtitkára a Népszavának adott interjúban hangsúlyozta, a modern gazdaság nagyrészt a bizalomra épül. Ezt viszonylag könnyű elveszíteni, de roppant nehéz visszaszerezni.
Orbán Viktor jó benyomást akar tenni a magyar EU-elnökség hat hónapja alatt, de míg a külügyi kapcsolatokban kormánya nyitott, baráti hangot üt meg, itthon szorosabbra fogják a gyeplőt a bírói, politikai és médiahatalom koncentrációjával – mondta Paul Lendvai magyar származású ausztriai publicista a német Deutsche Wellének adott interjújában.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azt mondja: letelt az új kormánynak járó kegyelmi időszak. Éger István a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy fogalmazott: az elmúlt hónapokban sokkal több és komolyabb közérzetjavító, pénzügyi forrást nem igénylő lépést lehetett volna megtenni az egészségügyben.
Az Orbán-kormány elmúlt hét hónapban hozott egyes intézkedéseivel – köztük a médiatörvény elfogadásával – kockáztatja az EU soros elnökségét január elsején átvevő Magyarország nemzetközi hírnevét – írja a Bloomberg elemzőket idézve.
„Az Orbán-kormány céltudatos lépéseket tesz az egyeduralom megteremtésére” – hangzott el Kovács Lászlónak, az MSZP alelnökének csütörtöki sajtótájékoztatóján. A volt külügyminiszter erélyes szavakkal ostorozta az elmúlt hét hónap kormányzati tevékenységét. Bejelentette: pártja a kármentés érdekében január elejére „a demokratikus pártok részvételével” tanácskozást kezdeményez.
Az Európai Uniónak a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos reakcióit elemzi Paul Lendvai a Der Standard csütörtöki számában megjelent kommentárjában.
Minden eddiginél jobban központosított kormányzati kommunikációval készül az uniós elnökség fél évére az Orbán-kormány – értesült a Népszava.
Tegnap kivételes élményben lehetett része az újságot olvasó, internetező, közélet iránt érdeklődő embernek. Egyszerre olvashatta az egymással ádáz harcban álló bal és jobboldali pártelit két vezető publicistájának újévi „beköszöntőjét”. Veretes olvasmányok voltak. Kordokumentumok.
A francia kormány szóvivője kedden közölte: Franciaország azt szeretné, hogy "módosítsák" az új magyar médiatörvényt. Az AFP hírügynökség ismertetése szerint azt is mondta, hogy a törvény szövege, amelyet már mások is bíráltak az Európai Unióban, "a sajtószabadság súlyos csorbulását" jelenti.
A kormány a magyar lakosság és az ország érdekei miatt nem enged a külföldi nagyvállalatok nyomásának - közölte a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság azzal kapcsolatban, hogy hétfői hírek szerint az Európai Bizottság vizsgálatot indított a magyar válságadók ügyében.
Hétfőn és kedden ül le a kabinet, hogy az évindító ülésen megvitassa a következő fél év feladatait.
Az Európai Unió magyar elnökségének megkezdéséről írnak a hétfői román lapok a Fidesz-kormány eddigi belpolitikájának a tükrében.
A szerző visszaidézi az ezredfordulóra írt intő szavait: többek között arra figyelmeztette az akkor regnáló kormányt, ne engedjék bevonni és elmeríteni magukat a „politikai korcsmák gőzébe”, és ne engedjék elterelni a figyelmet a nemzet építéséről. Őszintén beismeri, mindez falra hányt borsónak bizonyult, és ezért „megközgyón”.
A rendszerváltás óta nem írtak ennyit külföldi lapokban Magyarországról, mint a médiatörvény elfogadását követő egy hétben. De vajon milyen következménye lehet ennek a Fidesz számára? Erről kérdeztük Nagy Attila Tibort, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársát.
Az Orbán-kormány az elődeinél nagyobb mértékben vállalja a külpolitikai konfliktusokat az MTI által megkérdezett politikai elemzők szerint. Egyikük a kreatívabb stílusra, a másik az erőteljesebb külpolitizálás hátrányaira hívta fel figyelmet.
