Ez nem meglepő, mivel Hszi Csin-ping fontos szövetségesként tekint Putyinra, ugyanakkor a kormányközeli újságírók, tudósok és hírkommentátorok nem mulasztották el megjegyezni, hogy a lázadás alaposan megtépázta szemükben Moszkva eddigi nimbuszát.
A történész szerint az orosz állam csak felülről irányított „forradalmakkal” változtatható meg.
Noha a Wagner-csoport vezére, Prigozsin elszámította magát és végül neki kellett visszavonulnia, akciója rávilágított arra, mennyire sebezhető belülről Putyin rezsimje, ahogy arra is, hogy az orosz elnök már nem képes ugyanolyan kontroll alatt tartani a hatalmi gépezetet, mint korábban.
A Wagner vezére ellen az oroszok ejtenek minden vádat, az azonban egyelőre tisztázatlan, hogy mi lesz a Wagnerrel. Annyi Putyin szóvivőjének közleményéből viszont kiderült: azon Wagneresek, akik nem vettek részt a felkelésben, szerződést írhatnak alá a védelmi minisztériumban, akik részt vettek benne, azok ellen sem emelnek vádat.
Oroszországban a felhasználók jelentős része már nem éri el a Google Newst, és állítólag Prigozsin nevét is elkezdte cenzúrázni az orosz Google-ként emlegetett Yandex.
Több más országhoz hasonlóan Franciaország és Németország is jelezte, hogy szorosan figyelemmel követik az oroszországi eseményeket. Az Európai Bizottság szóvivője szerint az Európai Unió belső ügynek tekinti azt, ami Oroszországban történik.
Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon írt arról, min áll vagy bukuk Jevgenyij Prigozsin akciója.
Donald Trump ellen szövetségi vádemelés zajlik. Amerika és Kína emelik a tétet Tajvannal kapcsolatban. Az ukrajnai háború vége korántsem látszik. Az elnökválasztás pedig vészesen közeleg. Közéleti podcastunk legfrissebb adásában összefoglaltunk mindent, ami az amerikai kül- és belpolitikában történt az elmúlt hónapokban, és megnéztük, meddig fokozódhat a nagyhatalmak közti feszültség és vajon lehet-e Donald Trump újra az Egyesült Államok elnöke.
Hogy az elnököt félretegyék, arra leginkább az orosz elitnek van esélye, mondta Beevor a Die Weltnek adott interjúban.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője korábban arról beszélt, információik vannak arról, hogy az orosz erők aláaknázták a zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszerét.
Aligha szerencsés időzítés, hogy a szomszédban zajló háború közepette Csákberényben újjáépített katonai emlékművet avattak a második világháborúban elesett szovjet katonáknak. Néhány hónappal korábban Gödöllőn is volt egy hasonló emlékhelyavató, amin az orosz követség katonai attaséja kifejtette: az akkorihoz hasonló küldetést hajtanak végre katonáik Ukrajnában a "nácizmus alóli felszabadítás" érdekében. Hogy a magyar kormány mit szól ehhez, azt hiába kérdeztük. Az oroszok szerint hosszú és nehéz tárgyalások után jutottak el az avatásokig.
Komoly támadást indítottak az ukrán kormányzat e-mail-szerverei ellen az orosz hírszerzéshez köthető hackerek, számos információt láthattak így.
Az orosz férfi magyar szélsőséges szervezetekkel építhetett ki kapcsolatot, Toroczkai László egyik rendezvényén is megjelent, de belekeveredett egy olyan fegyverbizniszbe is, ami az Egyesült Államok érdekeit sértette. Gorjevet végül az ukrajnai háború kirobbanása után utasították ki Szlovákiából.
Oleg Nyikolenko szűkszavű Facebook-posztjából sokkal több nem derül ki, mint hogy három a 11 ukrán hadifogolyból a jelek szerint hazatért. A többiekkel nem tudjuk mi a helyzet, az ukránok az utóbbi napokban arról beszéltek, hogy a „konzul és a nagykövet nem látogathatja” őket, és „felügyelet alatt állnak”, amit mind Szijjártó Péter, mind Gulyás Gergely tagadott, bár ők sem támasztották alá semmivel, amit állítottak.
Kuleba szerint az ukrán hadifoglyok idehozatala "lényegében egy titkos művelet" volt, amelyben nem hivatalos információk szerint "más szereplők is részt vettek, és nem csak Magyarországról".
A párt alapítója, Ilan Sor 2019 óta szökésben van, jelenleg Izraelben él.
Oleg Nyikolenko állítása szerint a Magyarországra szállított ukrán hadifoglyoktól megtagadják, hogy az ukrán nagykövetséggel kapcsolatba lépjenek, és a rokonaikkal folytatott kommunikációjuk is harmadik felek jelenlétében zajlik. Haladéktalanul követeli a külügy, hogy engedélyék be hozzájuk az ukrán konzult, hogy "felmérhesse testi-lelki állapotukat, tájékoztassa őket jogaikról, és sürgős konzuli segítséget nyújtson". Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón azt mondta: „Nem vagyunk rendőrállam, ezek az emberek szabadon mozoghatnak, nem ellenőrizzük őket”.
Egy Twitterre felkerült kép szerint Moszkva védelmére készül az orosz hadsereg.
Az sem teljesen világos, hogy pontosan mi történt, írja a német lap, mely hozzáteszi, van aki szerint a legfelsőbb kormányzati szinten nagy a felháborodás, mert egy Semjén Zsolt által indított magánakcióról van szó, de idéz egy magas rangú illetékest is, aki kizártnak tartja, hogy egy ilyen megállapodás létrejöhet Orbán Viktor tudta és hozzájárulása nélkül.
